A Megfestett életek címet viselő tárlat az útikönyv illusztrációin alapul. A képek egy vándorkiállítás anyagát képezik. Adrian és a grazi származású Marianne az első világháború előtt járta be Kelet-Európát és jutott el Magyarországra. Mint ez az 1909-ben megjelent útikönyvből kiderül, a párra óriási benyomást tett a magyar vidéki élet. A könyvet Adrian írta és szerkesztette, míg az illusztrációk közös munka gyümölcsei. A képzőművész duó hetvenöt festménnyel díszítette a kötetet, melyek bő harmada került fel most a kulturális központ falára.

A kiállítás kurátora Magdalen Evans, az alkotók ük-unokahúga, aki a kor szellemét hűen tükröző portrékat és tájképeket egyaránt beválogatott az első közös retrospektívbe. Ha a Stokes név Magyarországon nem különösebben cseng is ismerősen, Adrian és Marianne műveit vezető brit és külföldi múzeumok, magángyűjtemények vásárolták meg. A házaspár negyven évig élt együtt boldog házasságban és egymást kölcsönösen támogató alkotó szövetségben. Mint erről Magdalen Evans is szólt, ki is egészítették egymást, amennyiben Adrian, a kitárulkozóbb személyiség szívesen festett a szabadban, és örökített meg vadászattal, halászattal, hegymászással kapcsolatos témákat. Marianne Münchenben és Párizsban tanult, osztrák hátterével párosulva művei, aprólékos műgonddal megfestett, szemlélődő portréi páneurópai hangulatot tükröznek. A frigy a második világháború végére megromlott és válásba torkollott. Adrian Marianne testvérét, korábbi sógornőjét vette feleségül, és Svájcba költözött, ahol a liberális környezet jobban tudomásul vette korábban még biszexualitással is bonyolított családi állapotát.