Művészlélekkel megáldott szociális munkás, aki fáradhatatlan energiával vezeti az ország egyetlen, hajléktalanok alkotta színtársulatát. Számos díjjal, s XVI. Benedek apostoli áldásával. Az AHA (A HAjléktalanok) Színpad alapító vezetőjeként mások mellett Dickensszel, Molnár Ferenccel és Örkénynyel próbál erőt adni a reményteleneknek. "Művészeti rehabilitáció", ahogyan ő nevezi a szociális ellátás részeként megálmodott, ám hamvaiban halódó terápiát. Mert a pénz nagyon kevés. Ezért a siker is felemás; ezredannyi, mint az Egyesült Királyság professzionális hajléktalanszínházáé, az Adrian Jackson vezette Cardboard Citizensé. Füsti-álom, hogy egyszer a magyar profi színház felkarolja őket: Jacksonék másfél évente fellépnek a Royal Shakespeare Companyval. Híresek, csak tavaly 900 ezer fontot kalapoztak össze - magyarul így mondanánk, de onnan nézve ez rossz szó, arrafelé egészen mást jelent az adakozás. Ott arra is rájöttek, a színjátszás újfajta esélyt ad a visszailleszkedésre, megnő az önbecsülés, javul a problémamegoldó képesség, s könnyebb megküzdeni az előítéletekkel.

A hét-tíz emberből álló vándortársulat legidősebb tagja a 81 éves Józsi bácsi, a nyugalmazott bányarobbantó ma a legjobb, díjazott karakteralakító. Az AHA befogadója, a Magyar Vöröskereszt Madridi úti hajléktalanszállója - egyedi drámáival - maga is kőszínház. Az alkalmi nézőktől kísért próbák az emeleti társalgóban zajlanak. Menedékteátrum, nem éppen csillogó nézőtérrel, dohányfüsttel kavargó égett sóletszag is gyakrabban lengi át, mint parfümillat. De elszántságból nincs hiány, még ha munka mellett, állandó fellépési lehetőség hiányában nehéz is a színészgárda egyben tartása. A Madridi úti kőpadló ritkán válik világot jelentő deszkává. De ha a képzeletbeli függöny felgördül, a siker sem marad el: az AHA az amatőr társulatok több országos bronz- és ezüstminősítésének, egyéni díjainak birtokosa. A direktort pedig a színpad létrehozásáért és vezetéséért kitüntette Habsburg György, a vöröskereszt elnöke.

A színpadalapítás ötletét a szálló 2001-es karácsonyi ünnepsége adja, az AHA 2002. május 24-én debütált. Számos színdarabot, irodalmi adaptációt vittek már színre a Hajléktalanok éjszakájától kezdve a Művelődés hete - tanulás ünnepe programsorozaton át egészen Kapolcsig. Felléptek a vöröskereszt és az UNICEF Küzdj az éhezés ellen: Járd a világot! programján, a hajléktalan színjátszók fesztiválján Prágában, majd 2007-ben a cseh "testvértársulattal", a Jezek a Cizekkel közös angol nyelvű előadást vittek színre Vasváron. A produkció jutalma: ezüst minősítés. Az is siker, hogy a társulatot már négyszer hívták tanácskozni az országos hajléktalanellátási konferenciára. Külföldi látogatásaik lenyűgöző állomása a tavalyi londoni ismerkedés a Cardboard Citizensszel és a Crisis Skylight intézményével. Az anyagilag független hajléktalanszínházzal, s azt körül vevő, számos foglalkozási-tanulási lehetőséggel. Az AHA most - a hajléktalanszínpadok nemzetközi összefogásának részeként - immár a második, európai uniós támogatással megvalósuló előadásán van túl. Rendszeresen játszanak gyermekekkel - egymásból építkeznek.

Fecske büszkén mutatja élete első irodáját a hajléktalanszálló földszintjén. Az ablakos helyiség sarkába már szerény irodabútor, rá pedig laptop is került. Saját világ egy külön világban. Mivel sokszor két élet is kevés lenne a Madridi úton, a szociális színidirektort ágy is várja a bürón, de a fáradtságtól még sosem csábult el. Érthető, hiszen egy gödi családi házban estéről estére hazavárja felesége és a színkörben aktívan részt vevő két gyönyörű lánya, Enikő és Luca. Pedig a 45. születésnapját szeptemberben ünneplő Füsti Molnár Sándornak sem mindig volt ilyen bejáratott az élete. Művészetszeretetét édesanyja oltja belé, tanulmányainak első két évét zenei általános iskolában tölti. Aztán jön az asztma, ami sokáig balsorsként kíséri. Jöhet az új iskola, ahol balettozó barátja csábítja, pontosabban húzza-vonja a Debreceni Népi Együttesbe. Tánctehetség: 14 évesen meghívják a felnőtt csoportba. Akkor már igazi színpadrajongó, él(ne)-hal(na) a már említett világdeszkákért. De amint az asztmája, úgy hosszú haja is sokáig csak rossz emlékű kísértés. Negyvenöt évesen is ragaszkodik hozzá, hát még akkoriban! Erőt ad neki. A tánckar vezetője pedig ultimátumot - Fecske a haját választja. Rövid művészsiker. Aztán göröngyös évek következnek, nyomdászképzővel, gimnáziummal, zenéléssel, ám szakma és érettségi nélkül, 16 évesen már dolgozik. Mindenfélébe belevág: ruhagyár, vidámpark, márványvágás, ablakpucolás - mindig a több pénz reményében. Ilyen állomás a debreceni Ifjúságpolitikai Klub ügyelősége is. A színjátszásra Rózsavölgyi Gábor klub- s amatőrtársulat-vezető (ma a drámatagozatos debreceni Ady Endre Gimnázium igazgatója) unszolására adja a fejét - azonnal Übü király szerepében találja magát. Barátjával önállóan is előadnak majálisról majálisra, gyárról gyárra járva. Mígnem 25 évesen Velencén megismerkedik leendő feleségével, "Fecske" Marcsival, az örök múzsával.

Négy napra rá otthagyja Debrecent, s szerelmével Halásztelekre költözik, a lány szüleihez. Élete fordul, kapcsolata ugyan megszakad a színházzal, s csak a családra koncentrál, ám a rendszerváltás mégis a Vígszínház díszletezőjeként éri. Az elszánt fészekrakót a család is neveli, a lányos ház követelésére - bizonyítandó tisztes szándékát - 1993-ban érettségit tesz. "Lassú összekopás volt, de nélkülük ma igen rossz helyzetben lennék" - borít örömfátylat a kezdeti súrlódásokra. Még a postán dolgozik, amikor kollégája megismerteti a hajléktalanellátással, így 1994-ben már az Iványi Gábor, később Pelle József és Győri Péter fémjelezte Fővárosi Szociális Központ és Intézményeiben (FSZKI) találja magát. Fecskének új világlátást ad "a csomó pánikban lévő ember, aki azt sem tudja, holnap mi lesz vele". Akkoriban még az ellátórendszer is gyerekcipőben jár. Fecske a jogtisztuló környezetben, 2000-ben már a Vesley János Lelkészképző Főiskola hallgatója, általános szociális munkás szakon. A vöröskeresztnél még ugyanazon év őszén helyezkedik el, majd elindítja a színházat. Ez a szerelem sem múlik. Segíti ebben Jékel Gabi, a lelkes angoltanár, aki a darabokat fordítja angolról magyarra, magyarról angolra, és épít nemzetközi kapcsolatot. Igazi jobb kéz a debreceni régi jó barát, csakúgy, mint a Madridi út vezetői és a kollégák.

A vöröskereszten és a fővároson kívül az AHA legnagyobb, művészetpártoló támogatója Beer Miklós váci püspök. Fecske figyelmébe Vecsei Miklós, korábbi hajléktalanügyi kormánybiztos ajánlja. Hiába, a társadalom perifériáján különösen fontos a kapcsolati tőke. A püspök nemrégiben 250 ezer forintot adományozott a társulatnak, igazi égi manna. Két éve, amikor nem sikerült előteremteni a negyedmilliós útiköltséget, a püspök 100 ezer forinttal megmenti a már-már lemondott vatikáni látogatást. Fecskének Zefirelli Napfívér, Holdnővérje adja a merész ötletet, miért ne juthatna el egy csóró is a pápához? Igaz, elkél a véletlen segítség. A direktor három éve Montenegróban megismerkedik Évával, a szegedi hölgy jól ismeri az itáliai vallási élet kulisszáit, s az "udvari" etikettet. Segédletével kezdődik el az olasz-angol nyelvű szentszéki levelezés, aztán 2006. december 13-án a karácsonyi ajándék a pápa nyilvános audienciája. Némi csalódás, hogy a protokoll szerint játszaniuk nem lehet, így nem is készülnek, a mexikóiak mégis belopnak néhány rövid táncos produkciót a kihallgatásba. Színésznek viszont próba nélkül egypercesre sem futja. Mégis kárpótolja őket XVI. Benedek, aki magyarul méltatva apostoli áldását adja a hét csóró zarándokra.

Ott és akkor a Fecske nyarat csinált.

Füsti Molnár Sándor