Megnyitó előtt nyílik a jubileumi szemle
A jubileumi filmszemle több újdonságot hoz - jót, rosszat egyaránt. A legszembetűnőbb a helyszínváltás: a Mammut-Millenáris párost most a MOM Park-Budapest Kongresszusi Központ (BKK) váltja. Az ötlet alapvetően jó, mivel a MOM multiplexének terei tágasabbak, jobban kihasználhatók. Az már baklövés, hogy a január 27-én kezdődő rendezvénynek csupán két nappal később, 29-én este lesz a hivatalos megnyitója (!). Ezen az első két napon vetítéseiket tartó dokufilmesek fognak megsértődni, joggal. A szemle sajtóirodája szerint egyeztetési problémák voltak - vagyis későn keresték meg a BKK-t, amikor az már le volt foglalva január 27-re. De miért késtek vajon?
Az utóbbi évek egyik forradalmi újítása a nemzetközi (játékfilmes) zsűri létrehozása volt. Az idén a hazai szakemberek oldalán egyedül Zsigmond Vilmos fog ülni "külföldiként", csakhogy őt nem tekintjük annak. Szerettük volna megkérdezni Novák Emilt, a szemletanács elnökét a visszarendeződés okáról, ám hiába kitartó próbálkozásunk, nem tudtuk elérni. A játékfilmes zsűri elnöke, Mészáros Márta minapi nyilatkozata szerint a külföldi kollégák nem ismerik a hazai filmgyártás körülményeit, ezért jobb, ha magyarok zsűriznek. Szerintünk pedig nem a gyártási körülményektől függ, hogy egy filmet jónak ítélünk-e vagy sem.
Mint mindig, most is számos alkotó kifogásolja az előzsűrik munkáját. Valóban születtek meglepő döntések. A játékfilmes versenybe nem került be például Fazakas Péter Para című műve, bár több hasonló színvonalú és műfajú produkció helyet kapott. Szőrén-szálán eltűnt a kísérleti filmes kategória. A legszembetűnőbb kizsűrizés mégis a dokumentumfilmes mezőnyben esett meg: a Babiczky László, Boronyák Rita, Pigniczky Réka, Pölöskey István, Tóth Klári és Zalán Vince összetételű csapat nem tartotta versenyre érdemesnek Nemes Gyula Letűnt világ című filmjét, amely Karlovy Varyban a magyar filmtörténet első dokus Kristály Glóbuszát nyerte el. - Minden bizonnyal ennél jobb filmeket válogattak be, így a világ egyik legkimagaslóbb versenyprogramja lesz az idei - kommentálta a döntést Nemes Gyula. Mi is kesernyés ízt érzünk.
Tavaly 23 magyar filmet mutattak be a mozikban, a legüdítőbb mű Gigor Attila Nyomozója (a tavalyi szemle egyik győztese) volt. A művészfilmes mezőnyben is láttunk kiemelkedő alkotásokat, mint például a Mundruczó Kornél rendezte Deltát, és kevésbé sikerültet is, mint amilyen a Nyugalom vagy a Tabló. Ugyanilyen vegyes a kommersz mezőny: míg a mostani szemlén szereplő Valami Amerika 2. és a Kaméleon legalább profi munka, A kis Vuk vagy a "Casting minden" ötletként volt rokonszenvesebb. Végül is jól tette az előzsűri, hogy az idei játékfilmes mezőny több mint egyharmadát, 18-ból 7 produkciót első filmeseknek szentelt. Legalább van esélye a kellemes meglepetésnek.
Az viszont sem nem kellemes, sem nem meglepetés - sajnos -, hogy botrányszagú lesz megint a filmünnep. Három állami filmstúdió régen várt privatizációja kapcsán ellentét robbant ki a filmesek között decemberben, a pályázatot a vagyonkezelő cég visszavonta. Közrejátszott, hogy a filmesek egy része a kiírást részrehajlónak, átgondolatlannak tartotta. Az egyik produceri szervezet, a Magyar Producerek Szövetsége (MPSZ) tiltakozott is ellene a vagyonkezelőnél és a parlamenti pártok frakcióvezetőinél. Majd képviselője lemondásra szólította föl Grunwalsky Ferencet, a (filmszemlét is rendező) Magyar Mozgókép Közalapítvány (MMK) kuratóriumi elnökét. Időközben a filmrendező-főkurátor védelmében megszólalt a filmművészszövetség főtitkára és több más jeles alkotó. A privatizáció föltételeit újratárgyalják.
Érdeklődésünkre az MMK szóvivője, Oláh Katalin elmondta, a producerek tiltakozó és lemondásra fölszólító levelét először január 15-én veheti napirendjére a kuratórium. Kálomista Gábor, az MPSZ elnöke szerint a grémium válaszától teszi függővé a producerszövetség, milyen további lépéseket tesz az ügyben. A jubileumi filmszemlén mindenesetre fórumot tart a magyar filmszakma helyzetéről. Valószínűleg "túlfűtött" teremben.
