Keményen dolgoznak a Műtárgy-felügyeleti Iroda munkatársai azon, hogy ne változzanak a dolgok Budapesten - mondja Buzinkay Péter - az iroda vezetője. Az előző évben például elérték, hogy a Madách tér harmincas években felállított hirdetőoszlopa a helyén maradjon. Aztán, hogy a Ferenciek terén továbbra is neonbagoly őrizze az antikvárium háza táját, és ott világítson sötétedés után a Böszörményi út órásüzlete felett a Tik-Tak felirat, vagy a Pozsonyi úti kisvendéglő fénycsőcégére, a Kiskakukk. A város apró védjegyeivé vált kuriózumokat a védetté nyilvánítás intézménye mentette meg. Ezt a jogot a fentiekhez hasonló, különleges esetekben a muzeológusokból és a galériások képviselőjéből álló, Kulturális Javak Bizottságának javaslatai alapján gyakorolja a Műtárgy-felügyeleti Iroda.

Háromnegyed évszázada hirdető oszlop

- A lebontásra ítélt Erkel Színház két Bernáth-freskóját is védésre ajánlotta év végi ülésén a testület, amely nemcsak azt jelenti, hogy a befektető köteles megmenteni őket, hanem a falképek sérülékenységére és hatalmas méretére való tekintettel fallal együtt kell kiemelnie, majd visszaépítenie a műtárgyakat - mondja Buzinkay Péter.

Noha az ilyen esetekben érthető a szigorúan értelmezett jogosítvány, a törvény további, "felesleges" szigorán tavaly sem sikerült lazítani. Így elvileg továbbra is kivételes, törvényben rögzített státusz jár, és ezért az iroda külön engedélyéhez kötött például egy ötvenévesnél öregebb ponyvaregény, bélyeg vagy lepkegyűjtemény kivitele az országból.

A tilalom megszegőit azonban a schengeni határeltörlés óta nehézkes tetten érni, de ha sikerül, az sem feltétlenül jelent komoly büntetést. Korábban például az iroda munkatársai rábukkantak egy engedély nélkül kivitt képre a bécsi Dorotheum aukciós katalógusában, feljelentést is tettek az elkövető ellen - csakhogy a bíróság elé kerülő tettes a három évig terjedő börtönbüntetésig fokozható szankció helyett megúszta egy megrovással. A bíró úgy ítélte meg ugyanis, hogy a kulturális javakat érintő tett a társadalomra nézve egy cseppet sem veszélyes.

A képet így végül a hatósági foglalást feloldva, minden gond nélkül elárverezte a bécsi aukciósház. Az ügyet végül egy magyar galériás, Nagyházi Csaba mentette meg: ő ígért legtöbbet a képért, amelyet aztán hazahozott. Tőle vette meg állami elővásárlási jogával élve az iroda, és adta át a Magyar Nemzeti Galériának, ahol a 12 részes sorozatnak már négy darabját őrizték. Tavaly az angol hatóságokkal való együttműködés hozott sikert az illegális kivitelek leleplezésében: miután kiderült, hogy a londoni székhelyű Sotheby's aukciósháznál árverezett, 1760-as angol gyártmányú zenélőóra származási helye Magyarország, kiviteli engedély híján visszakerült Budapestre. A feltehetően a fertődi Esterházy-kastély 400 órája közül való, 15 milliót érő ritkaságot aztán megpróbálták hazai árverésen értékesíteni, de nem kelt el.

- Ennyire régi és egyedi órája még az Iparművészeti Múzeumnak sincs - mondja Buzinkay, és hozzáteszi, reményeik szerint sikerül vevőt találniuk, aki aztán esetleg letétbe helyezi egy látványos helyen, mondjuk egy állami intézmény reprezentatív terében.

Állami erőből ilyen méregdrága holmit vásárolni esélytelen, és ebben az iroda sem tudna segíteni, hisz az állami elővásárlási jogukra biztosított összeg évekig csökkent, majd két éve ez a keret teljesen megszűnt. Már a Zsolnay Porcelángyár egykori kerítéséről ellopott, majd előkerült kőoroszlánt is különpénzből sikerült megvásárolniuk 2007-ben. De mint Buzinkay Péter mondja, a forrásteremtés több verzióját kidolgozták az idén esedékes törvénymódosításhoz. A nehezen átvihető adókedvezmények-, leírások helyett inkább az angolszász mintára bevezetendő alapítványokban bíznak. Tavaly ezen az úton gyűjtött össze mintegy 50 millió fontot (15 milliárd forintot) a Skót Nemzeti Múzeum egy Tiziano-kép megvásárlására, és ugyanekkora összeg gyűlik egy másik Tiziano-festményre Angliában.

Amíg a magánszemélyek adakozó kedvét sikerül leleményesen felélénkíteni, addig együttműködésükkel is sokra megy az iroda. Bejelentés alapján tavaly visszaadhattak három, 2001-ben ellopott Gruber Béla-festményt jogos tulajdonosának. Az interneten és az aukciós katalógusokban is több lopott műtárgy nyomára bukkantak. Virág Judit két évvel korábbi katalógusa alapján foglalták le, és juttatták vissza a bajai Türr István Múzeumba Kádár Béla Akt házakkal című képét. A hasonló esetek megelőzését segítheti a szintén tavaly elindított szoftverfejlesztési program, melynek megvalósításával bárki könnyen összevetheti az árverésre küldendő műtárgyakat a lopott műkincseket tartalmazó listával. Az egyre bővülő, rendőrségi és saját adatokat tartalmazó lajstromra ingyenesen "fellépő" galériás ráadásul elektronikus igazolást is kap majd arról, hogy a rendszer szerint portékája jogtiszta áru. Így a képek helyett maga a galériás és a gyűjtő válik védetté.