A kék ajtó és az ausztrál táj
Ausztrália a Föld legvonzóbb országa. Legalábbis ezt mutatja, hogy harmadik éve, 2008-ban is az első helyen végzett a nemzeti márkaerőt rangsoroló Country Brand Index felmérésen, amelyet 3200 kozmopolita világutazó megkérdezésével végeznek, immár hét éve. Mindamellett 2007-ben 4,7 százalékkal kevesebben látogattak az országba, mint az előző évben. Pedig az ott lakók sokat tesznek azért, hogy odacsábítsák a turistákat. Négy év előkészítés után 2008-ban mutatták be az Ausztrália című filmet Baz Lurhmann rendezésében, Nicole Kidman és Hugh Jackman főszereplésével. A magyar mozikban is látható film tehát nemcsak műalkotás, hanem turizmusfejlesztést célzó országimázs-építő kampányeszköz is.
Osztatlan sikert viszont sem a kritikusok, sem pedig a nézők körében nem aratott. Az ausztrál és amerikai jegyeladási adatok szerint a bevétel alig haladta meg a 90 millió dollárt. Márpedig 130 millió dollárral minden idők legdrágább ausztrál produkciója volt.
Mindegy, a célt elérheti még a turizmusra gyakorolt hatással. E hatás megteremtésére nincsenek kész receptek és eddig tudományos, illetve reklámszakmai szempontból feldolgozatlan, hogy mitől válik egy moziban látott helyszín turistacélponttá vagy akár globális találkozóhellyé.
A Trevi-kút esetét tartják talán a legmegfoghatóbb példáként számon a filmtörténelemben. - Fellini Édes élet című filmje előtt a Trevi-kút csak egy volt a sok római látnivaló közül - mondja Perlaki Tamás filmesztéta -, Anita Ekberg fürdőzése után viszont az egyik legfontosabb attrakcióvá lépett elő. Ahogy a Római vakáció az igazság száját emelte szélesebb köztudatba. Ezek nem megrendelésre készült produkciók és a hatásuk sem marketingcélból beiktatott elemek eredménye, hanem egy megmagyarázhatatlan filmes hatásnak tulajdonítható.
A filmtörténet legnagyobb turisztikai sikereire sincs pontos magyarázat. A skóciai Stirling várának látogatottsága például 25 százalékkal emelkedett a Mel Gibson játszotta Rettenthetetlen hatására. A Steven Spielberg által jegyzett Harmadik típusú találkozások egyik fő helyszínét, a Devil's Towert 74 százalékkal, Az utolsó mohikánban látott Chimney Rock Parkot 25 százalékkal keresték fel többen a bemutatót követően. Így a dallasi Book Depository ötödik emeletére, ahonnan a John F. Kennedy halálát okozó lövést leadták, a JFK című mozi után másfélszer többen zarándokoltak el, mint korábban.
Hasonló turisztikai hatású mozisiker volt a Farkasokkal táncoló Fort Hayes, a Harry Potter Alnwick-kastélya, a Thelma és Louise a Grand Canyon és az Arches National Park tekintetében. Nem beszélve Notting Hillről, ahol az ott játszódó brit kasszasiker (magyarul Sztárom a párom Julia Robertsszel, Hugh Granttal) következtében nemcsak sokkal több turista jött, hanem az ingatlanok ára is duplájára nőtt, a filmben szereplő "kék ajtó" pedig olyan kötelező látnivalóvá vált Londonban, mint a miniszterelnöki rezidencia bejárata a Downing Streeten.
A Leonardo di Caprióval készült Part című film nyomán az álmodozó - "világutazó és szabadságot, megújulást kereső" - fiatalok azonnal keresni kezdték a földöntúli Koh Phi-Phi-szigetét, Thaiföldön. A forgatási helyszín pillanatok alatt a világ egyik kiemelt turistaparadicsomává is vált. Pedig a producernek vagy tízmillió dollárjába került, hogy megszerezze az engedélyt a helyszín használatára, miután az országban ellenállási mozgalom indult és keményen letört tüntetések zajlottak a forgatást megelőzően.
- Egy jó filmben van misztikum, van izgalom, van humor és vannak érzelmek - mondja Perlaki Tamás. - Lehet, hogy csak az egyik vagy másik persze, de a lényeg úgyis mindig az: kerek egészet alkot-e a film, vagyis, hogy mennyire harmonizál. Ha egy helyszín marketingjét, imázsának építését, egy-egy turisztikai célpont népszerűségének növelését tekintjük célnak, akkor is csak az számít, hogy meglegyen a megfelelő helye a történetben, megmaradjon a harmónia. Másképp kilóg a lóláb, ahogy az Aranyfej című filmmel is történt - említi elrettentő példaként az 1964-es amerikai-magyar ifjúsági filmet, amelynek célja kifejezetten a magyar tájak idegenforgalmi célú bemutatása volt. Sikerességét jól mutatja, hogy koprodukciós partnerünknél a filmet be sem mutatták.
A Huszárik Zoltán rendezte Szindbád hatására viszont a Felvidékre utaztak az emberek, hogy megnézzék Lőcsét és Eperjest. - A lényeg a szerelmi vallomás, amit az alkotó művészi nagysággal vall meg szeretett helyei és kultúrái iránt - magyarázza a filmesztéta. - Ilyen a Távol Afrikától, az Orosz bárka, a Szerelmem, Hirosima, az American Graffiti, Fellini Rómája vagy a Halál Velencében, a Berlin Alexanderplatz, a Párizs, szeretem és a Moszkva nem hisz a könnyeknek. Ilyen a Sunset Boulvard és valójában ilyen egész Hollywood, ami saját magát és az Egyesült Államokról kialakított képet erősíti minden globális sikerével.
Az Ausztráliában kapunk misztikumot, varázslókat, az aboriginal gyermekért küzdő brit ladyt, aki egy marhahajtó hős oldalán a film végére ausztrállá válik, izgalmak, ármánykodás, szolidaritás közepette, és nem utolsósorban csodálatos tájakat látogatunk három órán keresztül. Minden megvan, ami Perlaki és a filmes marketing egyik alapját jelentő, product placement (termékelhelyezés) alapszabályai szerint kell. A tájak háttérként ágyaznak meg a történetnek, körülölelik a nézőt és az "ausztrál" szó sincs túlmisztifikálva és elhasználva, vagyis nem tolakodik semmi a film elé, ami nem oda való.
