Freskóterápia raboknak
Hatvanegyezer eurót nyert a Norvég Civil Támogatási Alapból a Társadalmi Visszailleszkedést Segítő Egyesület a Balassagyarmati Fegyház és Börtön kápolnájának eredeti állapotba való visszaállítására. A műemléknek számító börtön rekonstrukcióját az Art Téka egyesület tervei alapján Lencsés Zsolt freskófestő művész irányításával hetven rab végzi. Mind a munkát, mind pedig a kész kápolnát egyfaj-ta freskóterápiának szánják, amit az ország összes börtönében szeretnének meghonosítani.
A késő klasszicista stílusú gyarmati börtön 1842-1845 között épült, s a volt vármegyeházával alkot építészeti együttest. A börtönépület kör alaprajzú, melyet a négy főtengely irányában rizalitok tagolnak, amelyeket háromszögű oromzattal zártak le. A vízszintes tagolást a hat szint ablaksorai, valamint az első és második emelet közötti egyszerű párkány adja. Körfolyosóiról az elítéltek lakóhelyiségei nyílnak. A maga nemében egyedülálló épületben - amely az ország első, eleve börtönnek szánt háza -, ha szentképek nem is, de antikmeszes eljárással készült freskók már láthatók. A balassagyarmati börtön belső terében a magyar szentkoronás címer és a büntetés-végrehajtás címere díszíti a falat. Néhány ügyes rab közreműködésével Szent Adalbert emlékére készítette azokat egy évvel ezelőtt Lencsés Zsolt. Egyebek közt a szobafestő és mázoló Sándorral dogozott, aki még majd egy évig vendégeskedik a fegyintézetben. Ahogy mondja, a freskófestő már eddig sok mindent megtanított neki. Ha szabadul, szívesen dolgozna a mesternek.
Buda István börtönparancsnok sokféle akcióba vitte már bele a rabokat. A freskófestés előtt ültetettek Balassagyarmaton, parkosítottak, padokat ácsoltak kopjafát faragtak. Újabban pedig a Palóc liget és a szabadtéri színpad helyrehozatalát vállalták el civilekkel. A balassagyarmati büntetés-végrehajtási intézetnek majd 450 lakója van, a fogvatartottak fele könyvtári tag, közülük kerültek ki azok, akik most a freskófestést tanulják, s alakítják majd vissza eredeti állapotára a könyvtárként is használt börtönkápolnát, amely az eredeti funkcióját 1956 nyarán veszítette el. Kupoláját ekkor deszkákból ácsolt álmennyezettel takarták el, majd elhelyezési körletté, később pedig könyvtárrá alakították. Állaga eközben folyamatosan romlott. A mostani felújítás végeztével azonban visszanyeri korabeli szépségét és funkcióját is: a kápolna így újra kápolna lesz, de továbbra is helyt ad majd az intézet könyvtárának. Sőt a tervek szerint kiállításokat is rendeznek majd benne.
A helyi Szondi Szakképző Iskola tanárainak közreműködésével a freskófestéshez szükséges ismeretek elméleti oktatása már elkezdődött. A börtönvezetés úgy számol, hogy január végére már a tényleges munkához is hozzáláthatnak: lebontják az álmennyezetet, láthatóvá teszik a 16 méter magas kupolát, s a renoválást követően kezdődik a freskófestés, miközben a könyvek dexion polcait is fa könyvespolcokra és galériára cserélik. Úgy számolnak, hogy a következő karácsonyon már kápolnaavató szentmisét tudnak tartani. Lencsés Zsolt azt mondja, hisz annyira a freskók erejében, hogy azok hatni tudnak majd az elítéltekre.
A környezetükben töltött idő ugyanis véleménye szerint terápiás jellegű. Ha ez bebizonyosodik Balassagyarmaton, akkor a módszert más börtönökben is alkalmazni fogják. Legalábbis erre kaptak ígéretet a Büntetés-végrehajtás Országos Parancsnokságától. A nemrég Dombóváron tartott építészeti szimpóziumon pedig már a Lencsésék által kifejlesztett, a freskófestés alapjául szolgáló antikmeszes eljáráshoz egy oktatóanyagot is bemutattak. Négy szakmunkásképző intézet pedig már oktatási programjába is vette a freskófestést az ország különböző pontjain. Ez ugyanis az oktatók szerint nem csupán a raboknak, de a szobafestőknek is új perspektívát nyit.
