A világörökségi lista történetében 2007-ben fordult elő először és eddig utoljára, hogy egy helyszínt töröltek. Az arab nyársas antilop Ománban lévő élőhelyét azért fosztották meg a címtől, mert az ország 90 százalékkal csökkentette a védett területet. A listáról való eltávolításhoz továbbra is az Elba völgye áll a legközelebb: egy tervezett drezdai autópályahíd miatt fenyeget ez a veszély. Magyar helyszín még nincs a veszélyeztetett értékek listáján, de gondjaink ezen a téren számosak.

2007 őszén például budapesti kezdeményezésre egy tényfeltáró nemzetközi vizsgálatra került sor a régi pesti zsidó negyedben. Itt az aggodalomra okot adó fejlesztések miatt kellett lépni. Ezzel kapcsolatban készült egy jelentés 2008 elején a párizsi UNESCO-központ számára. A Világörökség Bizottság elsősorban a nagy építészeti értékű és városképi jelentőségű régi épületek bontása miatt aggódik az Andrássy úti világörökségi helyszín védőzónájában, különösen a zsidó negyedként említett Belső-Erzsébetvárosban. Az is gondot okoz, hogy a régi épületek helyébe kérdéses minőségű kortárs épületeket húznak fel. 2009. február elsejéig a Világörökség Bizottság számára részletes jelentést kell készítenie a magyar félnek a zsidó negyed helyzetéről. Az anyag készül, tartalma még nem ismert.

Hasonló jelentést kell írni Tokaj esetében is. Helyzetjelentést adtunk már tavaly februárban is, de mivel a Világörökség Bizottság a "kiemelkedő, egyetemes értékek" biztonságos megóvására törekszik, előírta, hogy 2009. február elsejéig be kell nyújtani a tokaji helyszínről egy naprakész megőrzési állapotjelentést. Tokaj esetében a legújabb fejlemény az, hogy kilenc kistelepülés ki akar lépni a világörökségi terület védőzónájából. Efféle ötlet már az ország túlsó felén, a Fertő tó partján is felmerült. Ott az volt az egyik legnagyobb probléma, hogy a világörökségi területre készített kezelési terv előírta: az önkormányzatok nem növelhetik a települések belterületét, ami viszont a(z extenzív jellegű) fejlődés gátja lehet. Némely Fertő vidéki önkormányzatnál ezért 2006 táján felmerült, hogy "lemondanak" a világörökségi címről, de konkrét lépések szerencsére nem történtek.

Tokaj-Hegyalján kilenc település azért szabadulna meg a világörökségi besorolástól, mert véleményük szerint a szabályozások gátolják az ipari fejlesztést a térségben. A fejlesztések nélkül viszont nem lehet megoldani a magas munkanélküliséggel járó problémákat. A helyzet azonban ennél bonyolultabb. A világörökségi egyezménynek ugyanis nem egyes települések, hanem államok a partnerei. Tokaj törlését a listáról a magyar állam kezdeményezhetné, de világröhej lenne, ha ilyen ötlettel előállnánk. Különösen annak fényében, hogy Szlovákiával éveken át azért is perlekedtünk, hogy az északi szomszéd ne vonjon be nagyobb területet, mint amekkora a történelmi borvidékbe esik. Igaz, azóta sem került még a szlovák rész a világörökségi listára. Mi viszont önként lemondanánk a terület egy részének világörökségi elismeréséről?

Nemcsak lemondani akarunk a címről, újat is szeretnénk elnyerni. A legújabb kezdeményezés a korábban "Hévíz, a Tihanyi-félsziget és a Tapolcai-medence vulkanikus tanúhegyei" tartalommal várományosi listára vett helyszínhez kapcsolódik: Hévíz szorgalmazza a világörökségi besorolást. Szakértők szerint ugyanakkor az sem lehetetlen, hogy a pályázatot végül kibővítjük, mégpedig a Balaton egészére. Több kérdés is nyitott, mert az érintett települések egy része még bizonytalan, és az sem körvonalazódott pontosan, hogy milyen kategóriában pályáznánk. Idő lesz eldönteni, hogy mit akarunk, mert az anyaggal 2012-ben szeretnének előállni.

A siker azonban egyáltalán nem garantált, amire szomorú példa a komáromi erődrendszer. Nagyon jól előkészített anyaggal pályáztunk tavaly, de a döntés előtti hetekben kiderült, hogy a magyar-szlovák közös beadvány - az ICOMOS értékelésében megfogalmazott problémák miatt - ebben a formában esélytelen a címre, ezért a két ország időben viszszavonta a jelölést. Ha megvárta volna ugyanis a Világörökség Bizottság nemleges döntését, akkor ezzel a kiemelkedő építészeti emlékkel később, más formában sem kerülhettünk volna fel a listára. Így viszont az elgondolások szerint egy úgynevezett "nemzetközi- sorozat-jelölés" részeként ismét szóba kerülhet. Ami a legközelebbi új, esélyes magyar jelölést illeti, az ugyanilyen sorozatjelölés részeként a római limes magyarországi szakasza lehet.

A világörökség listán jelenleg összesen 145 állam területéről 878 helyszín szerepel, amelyek közül 679 kulturális, 174 természeti, illetve 25 vegyes besorolású. Egyedüli világvárosként az utóbbi kategóriába kerülhet be Budapest, ha sikerül kiegészíteni a budai termálkarszt valóban lélegzetelállítóan nagyszerű, föld alatti természeti értékeivel a jelenlegi világörökség helyszínt.

Mindezek fényében egyébként meghökkentő, hogy továbbra sincs törvényünk arról, milyen kezelési feltételeknek kell megfelelni egy-egy világörökségi helyszín esetében. Mint megtudtuk, a kulturális minisztériumban formálódó anyag kezdeti stádiumban van.

Hévíz várományos, de lehet, hogy végül az egész Balatonnal pályázunk a világörökségi címre