Bármi mást állítana, az csak eufemizmus lenne (apropó, az alakzatról a 216. oldalon mindent meg lehet tudni). A szerkesztők ugyanis nemcsak arra fektetnek hangsúlyt, hogy a legfontosabb európai nyelveken (a görögtől az oroszon át a franciáig) megnevezzék a keresett alakzatot, de annak meghatározását, történetét, átalakulását és különféle formáit is felsorolják, és mindezt bőséges példaanyaggal és szakirodalmi bibliográfiával alátámasztva. Aki tehát egy kicsit is elaludt magyarórán, amikor épp a metaforát részletezték, itt 12 oldalon képezheti ki magát akár egy délután alatt az említett poétikai eszköz doktorává. Számtalan Pilinszky János-, Tamási Áron- és Kányádi Sándor-idézeten át követheti a metafora burjánzó megjelenési formáit, alapos elemzésnek alávetve valamennyit, miközben felhasználják a társtudományok és a nyelvészet legújabb eredményeit, s mindezt úgy, hogy a szakmabeli és a művek mélysége iránt érdeklődő irodalomkedvelő is megtalálja benne a maga számára fontosat.

De nemcsak irodalmi példákkal élnek a szerkesztők. Ha kell, akár reklámszlogenekkel vagy köznapi szóviccel is fölvillantják egy-egy szemantikai jelenség mibenlétét: "- Az én feleségem egy angyal! - Az enyém még él." Így még az is megjegyzi, hogy itt a szójelentés messzire elkalandozott használatáról van szó, akit elsőre megijesztene a metalepszis. És épp ez a lexikon legnagyobb erénye: közelebb hozza a mai költészetben megkerülhetetlen verstani, stilisztikai jelenségeket, de az eredettörténettel és a példák sokaságával ahhoz is kedvet ad, hogy immár az újonnan szerzett tudással felvértezve ki is próbáljuk magunkat egy-egy addig nehezebbnek vélt költeményen. Az olvasást tehát nem pótolja, hanem kitágítja a felfedezés örömét. Hirtelen érthetővé válik, ami addig inkább csak mint borzongás létezett.

Az Alakzatlexikon azonban elsősorban és mindenekelőtt hiánypótló munka. Az érdeklődő ugyanis eddig jobbára a Világirodalmi Lexikonhoz fordulhatott a legelterjedtebb alakzatok megértése érdekében, vagy a nyolcvanas évek végén megjelent Kis magyar retorika lapjait forgathatta. Most viszont mindent egy helyen találunk meg egy, a teljességre nemcsak törekvő, de azt meg is valósító, kimondottan felhasználóbarát kötet segítségével. 196 alakzatot 129 utaló címszóval - ennél többet Goethe vagy Homérosz sem kívánhatna.

Alakzatlexikon. Főszerkesztő: Szathmári István. Tinta Könyvkiadó, Budapest, 2008, 595 oldal, 5990 Ft