A világ első, teljes hosszúságú regényének mondott művet egy hölgy, Sikibu Muraszaki írta. Azt tartják róla, hogy középosztálybeli arisztokrata családból származott. Férje állítólag egy korabeli "playboy", akinek bejárása volt a császári udvarba, az ott történteket pedig elmesélte a feleségének. A férj halála után Muraszaki, azaz "bíbor" aszszony - akinek az igazi neve nem, csak a beceneve maradt fent - a császárné udvarhölgye lett. A hölgyeknek szánt regényt, amely Gendzsi herceg szerelmi kalandjain keresztül az udvari arisztokrácia életet mutatja be, ekkor, az ezres évek elején írta. A mű külön érdekessége, hogy az ötvennégy fejezetet átfogó szerelmi történetek némelyikébe a császári családot is belefűzte az író.

Ma egy hasonló írás a császári család érinthetetlensége miatt valószínűleg hatalmas botrányt váltana ki Japánban. Muraszakinak azonban nem vették a fejét, amit annak is köszönhetett, hogy a regényt egy kétszáz évvel korábbi időszakba helyezte. Akkor Szaga császárnak harminc felesége és negyven gyereke volt, az egyiknek pedig Gendzsi volt a neve. Gendzsi intelligens és szép fiú volt, ezért a császár nagyon kedvelte. A probléma azonban az volt, hogy a fiú egy alacsony rangú ágyastól - nem egy gazdag arisztokrata lányától - születetett, így nem volt politikai hatalma. Ezért a trónt sem örökölhette, így elmozdították a palotából, és főhivatalnok lett. Mivel "fentről" jött, ezért hivatalnokként szinte bármit megtehetett. Ezt pedig a nőkkel folytatott viszonyában fejezte ki leginkább. A Gendzsi regénye a fiú különböző rangú és megjelenésű hölgyekkel folyatott kalandjairól, házasságairól és félrelépéseiről szól; teljes részletességgel leírja az érzelmeket, a szereplők lelkivilágát, a szerelem szépségét és csúfságát, a vidámságot és szomorúságot, és még iránymutatást is ad, hogyan kell szerelmesnek lenni. Valószínűleg ezért is népszerű mind a mai napig az egyébként XII-XIII. századi tekercseken fennmaradt regény, amelyet fametszeteken számos művész is illusztrált.

Az alkotásban megismerhetjük a korabeli Kiotó - akkori nevén Heian-kjó - és a főnix alakú templomával a mai tízjenes érmén szereplő Udzsi városka életét. Az is kiderül, hogy Gendzsi a szigorú szokások szerint a hölgyeket nem láthatta, viszont a cselédjeiktől hallott a szépségükről. Ezt követően egy harmincegy szótagos, úgynevezett waka versben vallott nekik szerelmet. A waka (vagy tanka) a hagyományos japán udvari költészet alapját képezi, és Kiotó buddhista templomaiban még ma is rendeznek a császári udvar által szponzorált versmondó versenyeket.

Ha a hölgyet megérintette a vers vagy Gendzsi személye, akkor ő is egy ilyen versben válaszolt. Több verscsere után a férfi meglátogatta a hölgyet, de még mindig nem láthatták egymást; a szokások szerint egy bambuszfallal elválasztva társaloghattak csak. Így Gendzsi eleinte nem csodálhatta a Heian-kor nemesi női által viselt, többrétegű ruhát, a dzsúni-hitoét. Ez szó szerint tizenkét réteget jelent, a ruha rétegei pedig a gazdagságot jelképezték. A történetírás ismer több mint harminc, egymásra tett színes rétegből álló ruhát is, amelyet felvenni csak segítséggel, de levenni - Gendzsi örömére - igen könnyen lehetett.

A történet szerint Gendzsi egyébként kikezdett apja udvarhölgyével is, aki gyereket szült neki. (A gyerek később aztán a trónt is megszerzi.) A főhős ötvenéves korában hal meg, és az utolsó tizenhárom fejezet már nem is róla, hanem utódairól szól. A szereplők lelkivilágának ábrázolása miatt néhány kutató által pszichológiainak is hívott regény egyes részeit angolra először 1882-ben fordították le, a teljes átírás azonban csak 1933-ban jelent meg. Ehhez képest kevés időt kellett várni a magyar változatra, amelyet 1963-ban Hamvas Béla készített el. Előtte azonban Török Gyula a Nyugat hasábjain már 1913-ban próbált kedvet csinálni az idegen nyelven beszélő magyar olvasóknak a műhöz. Az eredeti, archaikus japán nyelven megírt alkotás egyébként anynyira nehezen olvasható, hogy ki kellett adni a modern japánra átírt változatát. A regénynek létezik film-, opera- és rajzfilm-feldolgozása is. Keletkezésének ezeréves évfordulója kapcsán pedig Japán-szerte számos kiállítással, konferenciával emlékeznek meg a világirodalom egyik alapművéről, Gendzsi herceg és családjának szerelmeiről.

A tizenkét rétegű női, nemesi ruha