Vissza a kőkorszakba?
Mint korábban már hírül adtuk, még 2007 őszén nyilvánosságra került, hogy az Európai Bizottság (EB) felül kívánja vizsgálni a 2004-ben elfogadott magyar filmtörvény biztosította húszszázalékos adókedvezmény feltételrendszerét. Az eset nem egyedi: túlesett már rajta az angol, a német, a holland, a szlovák és több más filmtámogatási rendszer is. A problémát inkább a lassú ügymenet okozta: a tárgyalások elhúzódtak az EB-vel, a törvénymódosítás csupán ez év július 31-én lépett hatályba. Mivel a korábbi kedvezményrendszer 2007. december 31-én hatályát vesztette, több mint fél évig semmiféle adókedvezmény nem volt igényelhető a nemzetközi bérmunkák terén.
Az már a sors fintora, hogy az életbe lépett módosításoknak köszönhetően a visszatérítés mértéke most elérheti a huszonnégy százalékot is. A pályázó produkciónak meg kell felelnie az úgynevezett kulturális teszten, amely a készülő mű európai és magyar kapcsolódási pontjait, kulturális tartalmát vizsgálja.
A nagy költségvetésű produkciók idén rendre elkerülték Magyarországot, csupán kisebb, még a tavalyi évről áthúzódó munkák készültek itt. Ilyen például a Hallmark által gyártott, a Mafilm stúdióiban forgó Robin Hood tévésorozat. Említésre méltó új produkció a Nicolas Cage főszereplésével készülő, Season Of The Witch című thriller, ám ennek csupán egy részét forgatják hazánkban, a stáb Ausztriában és Szlovákiában is dolgozott. Ez a sovány körkép különösen annak tudatában elszomorító, hogy tudjuk, tavaly teljes egészében az etyeki Korda-stúdióban forgatták le a csaknem 80 millió dolláros büdzsével készülő Hellboy 2. - Az aranyhadsereg című fantasyt. Az idei fesztiválok vérkeringésébe ezen túl is több olyan
mű került be, amely nálunk készült. Ilyen A csíkos pizsamás fiú és a Good című dráma. Az utóbbi főszereplője, a világhírű Viggo Mortensen ráadásul "Hungary" feliratú pólóban promotálta a művet világszerte.
- Óriási kárt okozott az adókedvezmény körüli mizéria, tönkreverte az utóbbi négy év munkáját. Visszaestünk a kőkorszakba, mindent az elejéről kell kezdeni - állítja Krisán László, az etyeki Korda Sándor stúdió ügyvezető igazgatója. A szakember szerint még nagyobb baj, hogy erről szinte senki sem vett tudomást, és ahogy fogalmaz, "mindenki helyett" dolgoznak, amikor nemzetközi roadshow-kat rendeznek, és világszerte próbálják hírét vinni a megújított kedvezményeknek, hogy így állítsák helyre a reputációt. A kemény szavak értékeléséhez jó tudni, hogy tavaly novemberben, az akkori kordás nyilatkozatok szerint még négy nagy amerikai produkcióval tárgyaltak, amelyek készítői végül nyilvánvalóan nem Etyeket választották.
Tény, a filmtörvény változásait senki sem verte nagydobra, nem épült rá kampány sem itthon, sem a határon túl. Még a neves, mindig friss nemzetközi filmes szaklap, a Variety is csak október végén számolt be a jó hírről, kiemelve, hogy a szuperprodukciókra kihegyezett Kordán túl Budapest húsz kilométeres vonzáskörzetében több kisebb komplexum is elérhető, mint például a pomázi Stern, a budapesti Astra vagy a Mafilm fóti stúdiói. Tóth Erzsébet, a Magyar Mozgókép Közalapítvány titkára szerint a nemzetközi érdeklődés most is nagy, legalábbis a nemrégiben megrendezett nagy tengerentúli filmvásáron, az American Film Marketen (AFM) a Hungaricom által rendezett magyar partin a nagy filmgyártó stúdiók képviselői közül sokan ott voltak. A visszakapaszkodásunkat azonban megnehezíti a gazdasági világválság: összességében az AFM a halódás jeleit mutatta, a nemzetközi szaklapok beszámolói szerint több cég egyszerűen meg sem jelent a már előre kibérelt pavilonokban.
