Megújul a Mátyás-templom
A felújítás tíz üteméből az ötödiknél tartanak, mondja Bánhidai Csilla, a munkálatokat irányító mérnöki iroda vezetője. E mérnöki irodát a rekonstrukcióra konzorciumot alapító Reneszánsz Kőfaragó Zrt. és a Magyar Építő Zrt. hozta létre a kivitelezés megvalósítására.
De mit is végeztek eddig? A homlokzati kőfelületek helyreállítása például szinte teljes egészében elkészült. Először 2007-ben a szentély felőli oldalt, idén pedig a fennmaradó hármat hozták rendbe, kivéve a templom nagytornyát, a Mátyás-tornyot, mert annak jövőre kezdenek neki. Összesen hatezer négyzetméternyi kőfelületet kellett újjávarázsolni, amit Ludányi Gábor kőrestaurátor útmutatása szerint végeztek el. A falat a szürke szennyeződés alatt repedések, mállások, gipszesedések, s az 50-es, 60-as években cementtel végzett pótlások csúfították. Csak a tisztítás után mutatkozott meg, hogy az egyes kövek alapszíne menynyire eltérő, a fal szinte tarkállott. A templom XIX. századi átépítésekor háromféle követ használtak. Középkori kövek csak néhány helyen látszanak.
Ahogy a toronyból lenézünk a templomra, azt látjuk, hogy mindenütt fönn van már az új cserép is, a 150 ezer színes Zsolnay. Az utolsó darabokat épp karácsony előtt rakták fel a déli, úgynevezett Mária-kapuhoz tartozó kis előépítmény tetejére. Már nem is igen kellett hozzá mintakiosztás, a cserepezők "kotta" nélkül tudták a virágmotívumokat. Összesen hat színből dolgoztak. Tavaly júniusban kezdték a héjazatcserét, s most értek a végére. Már új aranydísz ragyog a huszártorony tetején, s a Béla-torony szélkakasa is újra daliás - ez idáig valami sérülés következtében görbén tartotta magát.
Bepillanthatunk a tető alá, a templom padlására, láthatjuk a fedélszék százhúsz éves, hatalmas fenyőgerendáit, amelyek szerencsére se gombától, se rovartól nem károsodtak. Jól látszik, hogy a huszártorony nem kőből épült, hanem csak gerendaszerkezet, rézlapokkal burkolva. Egy kis harangot is látunk benne, de állítólag lyukas, nem használják. Egyébként a padlást a turisták is megnézhetik majd üvegfalon át a karzat fölött kialakítandó új múzeumhelyiségből.
Jól haladtak odalent is: kész van a Hilton felőli, 300 négyzetméteres föld alatti bővítmény, melyben a gépház és jó néhány kiszolgálóhelyiség lesz. Ehhez mintegy 600 köbméternyit kellett kivájni a sziklából.
Közműépítés közben találtak a templom körül egy középkori temetőt, nem is túl mélyen. A területen Nyékhelyi Dorottya vezetésével végeztek feltárást: 690 budai polgár csontváza került elő, ami azt jelenti, hogy ez Budavár legépebben megmaradt középkori temetője. Exhumálták a holtakat abban a Schulek Frigyes tervezte kriptában is, amely a templom déli kapuja előtt található a föld alatt, s amikor kinyitották, méter magasan állt benne a víz. Hetvenhárom sírfülkét ürítettek ki a Természettudományi Múzeum munkatársai.
A templomban több helyen is károkat okozott a víz. A Szent László-kápolnában például van olyan pillérköteg - meséli Páljános András, a Reneszánsz Kőfaragó Zrt. vezérigazgatója -, amely teljesen telített vízzel, és még mindig szárítani kell, de nem szabad túl gyorsan, mert azzal tönkretennék a követ. A Mátyás-torony aljában található loretói kápolna pedig alulról vizesedik, ezért is bitumenezték le az elődök az alját, s emiatt nem lehet most sérülésmentesen fölszedni a padlólapokat.
A Mátyás-torony a jövő év nagy feladata lesz. Az új kőtömbök ott hevernek már a torony tövében. Csere helyett kőszilárdító anyag injektálásával is kísérleteztek, de ennek alkalmazásáról a biztató eredmények ellenére lemondtak, mondván, nem biztos, hogy ezt először a Mátyás-templomon kell kipróbálni. Ráadásul ekkora felületen költséges is.
A tornyot más módon is meg kellett erősíteni: vasbeton födémekkel, acélkoszorúval, s hogy elbírja az állványt, ideiglenesen befalazták az ablakait is három szinten. A sisakban helyreállították a rezgéscsillapítót. Nagy terhelést jelent a szerkezetnek a templom 3,2 tonnás öregharangja (ez a második emeleti toronyszobában "lakik" egy kisebb társával). De készül három új is (mely följebb költözik majd, a harmadik emeletre), így a templomban összesen öt harang lesz. A harangtermek fölött még van két emelet: az úgynevezett "zárt erkélyes terem" és az 55 méteres magasságban lévő koronázóerkély. Vannak ezeknek is titkai. A zárt erkélyes terem egyik fülkéjében valamikor rádióátjátszó volt, ezért rádiószobának is hívják. A koronázóerkélyen érdekesek a vízköpő rémpofák, melyek pirogránitból készültek, és sokkal jobban bírták az időt, mint a mész kőelemek.
A jövő év munkája lesz a kóruskarzat és az altemplom termeinek rendbetétele is. Ezért év elején elbontják az orgonát. A díszítőfestés felújítása az emeleti múzeumi termekben kezdődik meg. Szebeni Nándor irányítja majd a festőmunkákat, aki az 1965 és 1970 közötti restaurálásban is részt vett. A műemlékesek akkor vitatkoztak, hogy megtartsák-e egyáltalán a XIX. századi díszítőfestést, melynek tarkasága idegen is a gótikától. Nem kisebb személyiség, mint Zolnay László régész kardoskodott akkor az eltüntetés mellett. De nem ő döntött. Így most tizenegyezer négyzetméternyi festést tisztítanak, újítanak meg, s további 600 négyzetméter faliképet.
A templom több kisebb-nagyobb felújításon is átesett már története folyamán: először 1907 körül, majd 1937-től kezdődően, s aztán 1955 és 1963 között. A generációk építőmesterei rejtett üzeneteket is hagytak egymásnak. A huszártorony gömbjében a hivatalos dokumentumok mellett a bádogosok, kőfaragók és tetőfedők rejtették el bronzkapszulákba zárt leveleiket, a szentélyrozettában a festők. Ezekben írták le röviden az utókornak az ország aktuális állapotát, az itt dolgozók nevét, sőt 1961-ben a bádogosok még azt is lejegyezték, hogy 13 forint órabért kaptak, s 3 forint volt egy kiló kenyér.
Természetesen a maiak is üzennek, mutatja a megfogalmazott levelet Páljános András igazgató. A mai építők egy korszerű technikával felszerelt templomot hagynak majd az utókorra, amely képes lesz elviselni az évi 600 ezer látogató okozta dinamikus terhelést. A turistaforgalom, a koncertek és a hitélet eltérő komfortigényét modern gépészeti rendszer fogja kiszolgálni. Újfajta világítás lesz, továbbá beléptetőrendszer, sőt érintőképernyős tájékoztatás és audioguide is.
A jelenlegi szerződés szerint a befejezési határidő 2010. július 30. A közelmúltban azonban a templomról rendezett konferencián az egyik bonyolító cég, a Főber igazgatója, Kemény Péter már megemlítette: módosítani fogják a határidőt 2012-re. Az okok között olyan előre nem látott körülményeket említett, mint az alapkőzet meglepetései, az előre nem kalkulált temetőfeltárás, a falaknál húzódó telekhatár miatti jogi korlátozottság vagy a torony vártnál rosszabb állapota. Ebből már sejteni lehet, hogy nemcsak a határidő, de a 6,5 milliárd forintos keret sem lesz tartható.
