A Magyar Turizmus Zrt. egy nemrég tartott konferencián mutatta be friss felmérése eredményeit, amely a magyarok kulturális turizmusra való hajlandóságát és ezzel kapcsolatos elképzeléseit vizsgálta. Hogy miért épp a magyarokét? Ennek több oka is van. Mint kiderült, a szakemberek szerint a belföldi turizmusban jelentős tartalékok vannak: az utóbbi tíz évben a honfitársaink által itthon eltöltött vendégéjszakák száma beérte a külföldiekét. A felmérés szerint azonos feltételek mellett a magyarok megegyező arányban választanának hazai, illetve külföldi úti célt.

Másrészt a Kulturális Turizmus Éve, akárcsak a hasonló tematikus évek - idén a Vizek Évét éltük - elsősorban a hazai közönségnek szól. Az ezzel kapcsolatos felmérést a Magyar Turizmus Zrt. megbízásából a M.Á.S.T. Piac- és Közvélemény-kutató Társaság végezte el, 1000 fővel, reprezentatív mintán. (A külföldiek szokásairól a nemrég megalakult Kulturális Turizmus Munkacsoport már ugyancsak készíti a legújabb vizsgálatot.) Az eredmények szerint a felmérést megelőző egy évben hazánk fiainak majdnem fele vett részt legalább egy, egy- vagy többnapos belföldi utazáson, amelynek kifejezetten kulturális célja volt. A megkérdezettek 36,4 százaléka egyáltalán nem utazott sehova, a maradék majd' húsz százalékot kitevő turistának pedig csak elenyésző része nem vett részt valamilyen kulturális programon, még akkor is, ha nem éppen ezzel a céllal utazott el.

De vajon mi is az a kulturális turizmus, mi számít ebből a szempontból kultúrának? A Magyar Turizmus Zrt. filozófiája láthatóan nem az, hogy meghatározza ezt a fogalmat: a feladatot inkább a potenciális turistákra bízta, azaz a kérdőív segítségével próbálta meg kideríteni, mit is jelent a magyarok számára a kultúra és a turizmus kapcsolata. Az mindenesetre kiderült, hogy a kulturális turizmus terminus technicusának van létjogosultsága, ugyanis amikor valamilyen más szóval próbálták körülírni a területet, a válaszadók egészen eltérően értelmezték, mit is kérdeznek tőlük.

Azokat, akik 2007 augusztusa és 2008 júliusa között kulturális céllal utaztak belföldön, leginkább az épített örökségünk érdekelte, minden második válaszadó legalábbis valamilyen építészettel kapcsolatos kulturális tevékenységet nevezett meg fő utazási céljaként. Ez azokra is jellemző, akik nem kifejezetten a kultúra kedvéért keltek útra, de ők emellett inkább a fürdőlátogatásban, a panoráma és a gasztronómia élvezetében jeleskedtek. A kortárs művészet és a komolyzene azonban nem igazán hozza lázba a magyarokat, és meglepő módon a fesztiválok sem szerepelnek a lista élén.

Azok, akik útnak indultak, legtöbbször az internetről tájékozódtak, és általában meg voltak elégedve a rendelkezésre álló forrásokkal. Kiderült az is, hogy az ideális prospektus minden látnivalót felsorol, kedvet csinál a meglátogatásukhoz, sok képet és térképet is tartalmaz, továbbá kis alakú.

Nem véletlen, hogy a kulturális programokban sok város komoly jövedelemszerző lehetőséget lát, hiszen az utazók költésük akár 37 százalékát is a kultúrára fordítják. De a nem kifejezetten kulturális turisták is áldoznak a művészetekre: utazásuk költségének 20 százalékát.

És hogy végül is mit tekintünk kultúrának? A legtöbben természetesen valamilyen módon a különböző művészeti területekre asszociáltak, de sokaknak az "élmény" szó jutott róla először az eszükbe. A felmérés mindemellett arra is rámutatott, hogy utazás közben alapvetően fogékonyabbak vagyunk a kultúrára, de a klasszikus kultúrafogyasztás inkább a 40 éven felüli korosztályra jellemző, míg a fiatalabbak esetében a kultúra mellett a bulizás, a sport kap nagyobb hangsúlyt. Nem meglepő, hogy a kulturális turizmus a magasabb végzettségűek, a magasabb jövedelműek, a Nyugat-Magyarországon élők és különösen a budapestiek szemében számít az átlagosnál népszerűbb időtöltésnek.

A Múzeumok Éjszakáján is kedvelt turistacélpont a Magyar Nemzeti Múzeum