A Pannon-példa
Az alapítvány célja megtalálni azokat, akik önzetlenül segítenek a rászorulókon: fogyatékkal élőkön, krízishelyzetben lévő, terhes nőkön vagy éppen hajléktalanokon. A megtisztelő címre elvileg bárki bárkit jelölhet. A kuratórium tagjai negyedévente három embert választanak ki, ők egymillió forintos jutalomban részesülnek.
- Akad köztük olyan, aki megosztott Nobel-békedíjat kapott a Kambodzsában végzett aknamentesítő munkájáért, de példaképpé választottak egy olyan szerzetest is, aki nehéz sorsú erdélyi gyermekeken segít - mondja a Pannon sajtó- és információs igazgatója, Majorosi Emese.
Ha éves szinten számolunk, a Pannon napi egymillió forintot költ jótékonysági tevékenységre, ahogy ők nevezik, vállalati felelősségvállalásra. Csak tavaly huszonöt - általában hátrányos helyzetben élőkön segítő - civil szervezetet láttak el laptoppal és ingyenes internetszolgáltatással. Ezzel például az utcai szociális munkások dolgát könnyítették meg, hiszen az internet segítségével egyetlen kattintással felvehetik a hajléktalanokat az adatbázisukba.
Az egyik civil szerveződés, a Bódva-völgyi Cigányok és Hátrányos Helyzetűek Érdekvédelmi Szervezete is kapott egy hordozható számítógépet, így a roma fiatalok interneten keresztül tanulhatnak, a távtanulás pedig lehetővé teszi számukra - vagy legalábbis megkönnyíti - az érettségi megszerzését.
A legtöbb cégnél akadályfutós-wellness-szállodás csapatépítő tréningeket szerveznek, pezsgőfürdős ejtőzéssel megkoronázva. A Pannonnál ez másképp van. A csapatépítés fogalmát persze ők is ismerik, de ennek karitatív módját választották a vezetők. A dolgozók ellátogatnak egy kistelepülésre, ahol játszótereket építenek, vagy közintézményeket újítanak fel a helyi lakosság segítségével. Csak ebben az évben jártak már Magyarkeszin, Fajszon, Tiszaigaron, Ozorán és Andocson.
A Pannon dolgozói magánemberekként is jótékonykodnak. Idén karácsonykor a Dévai Szent Ferenc Alapítványnak gyűjtenek, amellyel erdélyi árvákat támogatnak.
Karácsonyi adományt negyedik éve ajánlanak fel civil szervezeteknek vagy közintézményeknek. Idén 25 millió forintot szántak a siketek és nagyothallók - mondjuk így - kommunikációs akadálymentesítésére.
- Mindenki csak a fizikai akadályokra gondol, ha akadálymentesítésről van szó. Mi viszont a hangra építünk. Hozzájárulunk egy olyan gyorsírószoftver magyarországi adaptációjához, amelynek segítségével a beszédet írott szöveggé lehet alakítani - magyarázza Majorosi Emese.
Ehhez, igaz, szükség van egy tolmácsra is, és néhány embert be kell tanítani a gyorsírószoftverek használatára, de nagy segítséget jelenthet a siketek hétköznapjaiban.
"Hallhatóvá" téve a világot.
