A fürdőhalmozó, aki létra akart lenni
Így emlékszik vissza az öt évvel ezelőtti történtekre róla szóló könyvében Kovacsics Imre, aki a győri mellett az ország különböző vidékein már öt gyógy- és élményfürdő üzemeltetését irányítja vezérigazgatóként, ügyvezetőként, projektmenedzserként - megbízási szerződéssel. Kovacsics főleg a Széchenyi-terv idején létesült, veszteséges önkormányzati tulajdonú fürdőket teszi nyereségessé. Úgy számol, hogy pár éven belül már húsz fürdő működéséért felel. A győrit 25 évre bérbe vette a cégével, a többit menedzserként vezeti. Azt mondja, az utóbbi a jobb megoldás. Friss hírügynökségi jelentés: csütörtökön visszahívta a szocialista vezetésű Gyula város képviselő-testülete Cséfán Lajost a Gyulai Várfürdő Kft. éléről, és a jövőben Kovacsics Imrét bízzák meg a vezetői teendők ellátásával.
Kovacsics - aki először gyógymasszőrként "merült bele" a gyógy- és élményfürdők világába - színes egyéniség, akit sokan szeretnek, sokan irigyelnek, talán gyűlölnek is. Két évvel ezelőtt Győr polgármestere akart lenni. Kitalálta magának a "létraszerepet". Kampányát egy repülőgépen tartott sajtótájékoztatóval nyitotta. Az volt a jelmondata: "Alattam a Föld, fölöttem az ég, én vagyok a létra." A magyar önkormányzati választások legattraktívabb kampányával sem sikerült azonban nyernie.
A fürdőhalmozó kapuvári származású, a szombathelyi Berzsenyi főiskolán szerzett diplomát földrajz-testnevelés szakon. Ezt követően sportrehabilitációs és gyógymasszőri tanfolyamokat végzett. Később megalakította Magyarország jelenleg is legnagyobb masszőrképző iskoláját, melynek tankönyveit is ő írta. Kovacsics feleségével és két gyerekével Győrújbaráton lakik.
A győri fürdőt működtető cég 95 százalékos tulajdonosaként szinte mindent a saját kárán tanult meg a szakmából, de elérte, hogy az intézményt évente hatszázezren látogatják. A sikerének receptjéről faggatóknak azt válaszolja: nincs olyan gyógyszer, amely minden betegséget gyógyít. Valamennyi fürdő működését külön-külön kell megvizsgálni, átalakítani.
- A veszteséges fürdők bajainak forrása abból keletkezik - kezdi el az elemzést -, hogy a létesítményeket építtető önkormányzatok teljesen felkészületlenek voltak az üzemeltetésre. A működtetésre általában egy olyan céget hoztak létre, amelynek élére többnyire a városi strandok vezetőit nevezték ki. Ők megszokták, hogy a nyár három hónapjában sehogy sem lehetnek nyereségesek, így aztán szinte reflexszerűen tartották a markukat a gyógyfürdő üzemeltetéséhez szükséges pénzért is. Az önkormányzatok pedig - Kovacsics szerint - egy-egy fürdő esetében 200-300 millió forintot dobnak ki az ablakon a veszteség miatt, pedig ezt az összeget ki lehet gazdálkodni.
Kovacsics úgy tapasztalja, hogy igazából már az épületek tervezésekor kezdődtek a gondok. A vendég és a majdani működtetők érdekeit alig vették figyelembe az építészek. A települések pedig nem találták ki a létesítmények pontos funkcióit sem.
A fürdőlétesítmények gépészeti megoldásairól meg egyenesen rémtörténeteket mesél. Győrött is úgy vették át az épületet, hogy a föld mélyéből kinyert 78 fokos gyógyvizet csapvízzel kellett keverniük, így hűtötték le a fürdésre alkalmas 37-38 fokosra. Ezáltal a gyógyvíz kémiai összetevői megváltoztak, a pluszhőmennyiség elveszett - miközben az épületet a távhőszolgáltatótól vásárolt meleg vízzel fűtötték -, a csapvíz után pedig víz- és csatornadíjat fizettek a vízműnek. Magyarországon ma is működnek így fürdők, állítja Kovacsics. Győrött egy pótlólagos beruházás eredményeképpen a fürdővíz felesleges hőmennyiségét most már fűtésre használják, így aztán csapvizet sem kell a gyógyvízhez keverniük.
A tervezéskor az ország több pontján arra sem figyeltek, hogy ha egy medence 120 centinél mélyebb, akkor ahhoz úszómestert kell alkalmazniuk. Több városban is 122 centis a medence. Ha három centivel kisebb volna, azt nem érezné a vendég, viszont megspórolnák egy ember munkabérét.
Az idén a győri fürdő már a saját eredményéből fizeti ki a törlesztőrészletet, végrehajtott egy 60 milliós önerős beruházást, lesz 40 millió forintos nyeresége, s tavaly 14, az idén nyolcszázalékos bérfejlesztést gazdálkodott ki.
Mielőtt átvette az üzemeltetést, elküldte vendégként több munkatársát a létesítménybe, akik pontosan fölmérték a terepet. Kovacsics azt is tudta, mikor másnapos a rétes a büfében. Tizenhat olyan embert bocsátott el, akinek a munkájára semmi szükség nem volt, módosította a nyitva tartást, megszüntette a rengeteg kiosztott ingyenbelépőt, épített medencét és játszóparkot a gyerekeknek. Ennek eredményeképpen hetvenöt százalékkal több családi belépő tudnak eladni.
Ezt követően Székesfehérváron az 1905-ben épült, s a város szívében 25 éve zárva tartó Árpád-fürdő építésének projektvezetésére, majd későbbi üzemeltetésére kapott megbízást.
Ez egy patinás kuriózumfürdő lesz - vázolja fel a száz főt befogadó műemlék jövőképét Kovacsics Imre. Mivel kevés ember fér el benne, exkluzív szolgáltatásokat nyújt, reggel fél hattól kilencig, majd este hattól éjfélig, hajnali egyig lesz nyitva. Munkaindító és munkazáró relaxációra teszik alkalmassá. A fürdőt a jövő nyár elején adják át.
Ugyancsak 2009 nyarán vehetik birtokukba a tatabányaiak az új, 3,7 milliárdos élményfürdőt, amelynek nemrég Kovacsics lett az ügyvezetője. Dunaújvárosban szakmai tanácsadóként dolgozik a 4,7 milliárdból épített fürdő próbaüzemén. Az említett városok között egyaránt van jobb- és baloldali vezetésű önkormányzat.
Kovacsicsot szinte mindig csak út közben tudtam elérni. Autójának csomagtartója úgy néz ki, mint egy ruhásszekrény. Ingek, zakók, nadrágok, pólók. Ezt a kocsit maga vezeti, a hivatalit - amelyet most vásárolt a cége 35 millióért - csak sofőr. A jármű egy teljesen felszerelt mobil iroda. Kovacsics mobiltelefont kizárólag az autóban használ.
- Széttöredezne a napom, ha felkapkodnám minden csörgetésre - mondja.
Most 37 éves. Tíz év múlva már nem akar kenyérkereső munkát magának, a családjának szeretne élni. Venni akar egy telket Toscanában. Ezt a tervét nemrég kifejtette egy klubban, ahol mindenkinek vitt egyet a róla írt kötetből. Háromezerbe kerül a könyv, mondta, fizessétek ki érte a pénzt, én ugyanannyit még hozzáteszek, s adjátok az egészet egy rászorulónak a ti köreitekből, mondta.
Mindenki elővette a pénztárcáját.
