Épülget a budavári Lónyay-villa
A legújabb tervek szerint nagyközönség számára nyitva álló galéria, kávézó és étterem létesül benne 2010 első felére.
A Lónyay- (Ybl-, Hatvany-) villa rekonstrukciójáról legutóbb 2005 novemberében adtunk hírt, amikor az építtető bemutatta a sajtónak és a szakembereknek, milyen lenne az Ybl-tervek nyomán felhúzott vasbeton épület, ha a Pest felé néző homlokzatát üvegfalakkal építenék vissza; ezt azonban az I. kerület szabályozási terve nem engedte meg, kőhomlokzatot írt elő.
Azóta nem nagyon lehetett mozgást látni a majdnem kész épület körül. Nem épült meg az előírt fal sem a Pestre néző oldalon. Az építtető nyilván továbbra is olyan megoldást szeretett volna, amellyel mégiscsak az átlátszó panorámafal valósul meg, mégpedig úgy, hogy eleget tegyen a szabályozásnak is. Tehát legyen szabály szerinti kőfal is, de átlátható. E lehetetlen helyzetben most, három év után, úgy tűnik, elfogadható megoldás született.
Kerényi József, Kossuth- és Ybl-díjas építész az országos tervtanács előtt a minap mutatta be azokat a terveket, amelyek a megoldást jelenthetik. Kettős fal épül. Lesz egyrészt egy belső üvegfal, s egy spalettaszerűen csukható és nyitható elemekből álló külső vasbeton falazat. Így becsukott állapotban az előírás szerinti, Ybl-féle kőhomlokzat mutatkozik majd, melyen át csak az eredeti ablakok engednek kilátást. Ha azonban a "spalettafalak" szétnyílnak, a belső üveghomlokzaton keresztül is kiláthatunk, s nemcsak az ablakokon át lesz élvezhető a panoráma.
Az elképzelést a tervzsűri többsége támogatta, köztük az I. kerület főépítésze, Aczél Péter is. Vadász György építész költői hasonlatokkal dicsérte a tervet. Voltak azért bírálói is a zsűriben, például Ferkai András építészettörténész és Ráday Mihály városvédő. Ferkai a kényszeredett Ybl-utánzást kifogásolta, s szívesebben látott volna az adott helyszínen egy mai, modern villát. Ráday a belső üvegfalról nem tudta elképzelni, hogy az alkalmas lesz kiállítótér- vagy étteremfalnak.
Az új tervváltozat tehát most már minden bizonnyal megkapja az építési engedélyt, s lezárul az immár több mint tízéves visszaépítési folyamat. A most épülő ház elődjét 1871-ben Lónyay Menyhért miniszterelnöknek építették, Ybl Miklós tervei szerint, aki egyúttal a vároldal támfalas táralakítását is kidolgozta. Lónyay kedvéért módosították akkor a Vár környékének építési szabályzatát úgy, hogy közvetlenül a várfal mellett, a korábban katonai okokból üresen hagyott területen építkezhessen. A hivalkodó építkezés a kortársaknak is szemet szúrt, s hozzájárult Lónyay politikai bukásához. Ettől függetlenül a ház felépült. Egészen a második világháborúig állt, amikor bombatalálat érte. Ekkor a neves műgyűjtő, Hatvany Ferenc tulajdonában volt, aki korábban külföldre menekült, s nem tér haza.
A romos épületet az állam lebontatta, s a területet sajátjaként kezelte. A rendszerváltás után azonban kiderült, hogy a villa területét nem államosították a szocializmus idején. Elfelejtették bejegyezni az állami tulajdont, bár az I. kerületi önkormányzat magáénak tekintette, játszótérré alakította, s ekként gondozta évtizedeken át a két telekből álló ingatlant. Az örökösök jelentkezése után mégis lemondott képződött tulajdonjogáról. A Hatvanyak leszármazottai a visszakapott (vagy soha el nem vett) telket hamarosan eladták a Budapanoráma Kft.-nek, s a korábban nem beépíthető terület is beépíthetővé vált egy 1998-as rendezési tervváltoztatással. De csak úgy, hogy ha az elpusztult épület mása kerül vissza, külsőben legalább is az Ybl-tervezte villát idézve. Ybl zsenije volt talán a legfőbb érv, amire hivatkozva ezt a lehetetlennek tűnő vállalkozást végig lehetett verni az ellenálló hivatalokon. No meg a Hatvanyak emléke, Kerényi József tekintélye, és Katona Tamás akkori I. kerületi polgármester, aki már 1996 szeptemberében támogatásáról biztosította a befektetőt. Pedig ekkor még mindenki nemet mondott. A tervezés, engedélyeztetés több mint egy évtizede tart, de az újraépítés még "csak" 2002 óta zajlik a Vár kapujában, nagy szünetekkel.
