Messziről jött kultúrpénzek
Békéscsaba új kulturális központja, a székesfehérvári Hiemer-ház tömbje, a pécsi püspökség kultúrkincsei, a Nádasdy-kastély, a Mátyás-templom történelmi harangjai - csupa olyan, a magyar kulturális örökség szempontjából pótolhatatlan objektum, amelynek megóvása elsősorban Magyarország feladata lenne. A jelenlegi pénzszegény időkben az állam meglehetősen szűkmarkú "mecénás", ezért az említett kincsek őrzői kénytelenek másfelé is keresgélni, ha az értékmentéshez támogatásra van szükségük. A hosszú időn át rendelkezésre álló, számottevő anyagi erővel bíró források száma csekély - a szűk mezőnyben a Norvég Alap (hivatalos nevén EGT és Norvég Finanszírozási Mechanizmusok) a legfontosabbak közé tartozik.
A 2004-ben létrehozott, 2006 óta pályázható alapnál - a jelenlegi támogatási ciklusban - 2009 áprilisáig kell a döntéseket meghozni, a kifizetések (és a projektek) 2011-ig fejeződnek be. A fentieken túl a sopronbánfalvai karmelita kolostor felújítása, a budavári sikló rekonstrukciója, a balatonfüredi népház és posta épületegyüttese, a váci Göncöl Alapítvány műemlék-hasznosítási projektje került eddig a támogatott tervek közé, a Hagyományok Háza, illetve a pápai Eszterházy-kastély rekonstrukciója esetében pedig még tart a bírálati procedúra. (A bevezetőben jelzett összeg azokra a projektekre vonatkozik, amelyek esetében már megszületett a döntés.)
A második legmagasabb, 2,4 millió eurós dotációban a békéscsabai beruházás részesült - talán nem véletlen, hogy a városban egy korábbi iskolaépületből kialakítandó művészeti, oktatási és közművelődési központ neve a norvég drámaíró emlékét idézve Ibsen-palota lesz. A dotációs "ranglistán" - 2,86 millió euróval - az a Hiemer-ház került az élre. A Székesfehérvár legfontosabb építészeti értékei közé tartozó barokk épülettömb első üteme még a Regionális Operatív Program keretéből (tehát valójában az EU-tól) kapott 600 millió forintot a felújításra, ám ez a pénz csak az első ütemre volt elég, a hiányzó közel másfél milliárd forint megszerzésére kilátás sem volt. Ennek a pénznek a fele (vagyis a beruházás második ütemének fedezete) érkezett meg a Norvég Alapból. A Hiemer-ház azok közé a projektek közé tartozik, amelyeket a norvég szakértők a helyszínen is tanulmányoztak. (Arra voltak kíváncsiak, hogy mi lesz a harmadik ütemmel, és adottak lesznek-e a a gazdaságos működtetés feltételei.) Ez volt az alap első, sikeresen lezárult hazai támogatási projektje.
Az alap legkisebb összegű támogatása a Göncöl Alapítványnak jutott: a főként környezet- és természetvédelemmel foglalkozó szervezet a saját (a historizmus jegyében épült, műemlék jellegű, Vác fontos arculati elemének számító) székházát újíthatja fel a közel 260 ezer euróból. A pénz a homlokzat felújítására, illetve az árvizek távoltartására lesz elegendő. A sopronbánfalvai épületegyüttes esete is az szokatlanok közé tartozik: itt a Kogart Alapítvány a Norvég Alap partnere a helyreállításban.
A Norvég Alapról 2004-ben hatályba lépett megállapodás öt évre szól. Lapunk információi szerint az érintett országok, illetve az EU képviselői jelenleg is intenzíven tárgyalnak Brüszszelben egy újabb, 2009-től 20014-ig tartó támogatási ciklus elindításáról.
A Norvég Alap létrejötte annak a ténynek köszönhető, hogy Norvégia nem tagja az EU-nak, de szeretne "tagként" (azaz hátrányos megkülönböztetés nélkül) jelen lenni a belső piacon. Ezért a jelenlétért 2004-től öt éven át díjat fizet, amelyből az EU legkevésbé fejlett tagállamai részesülnek. A díj évi 120 millió euró, sőt a támogatás a 10 új EU-tag belépésekor ki is bővült. A Norvég Alap összesen
27 millió eurót (azaz nagyjából hatmilliárd forintot) oszthat szét évente. Az alap kilenc prioritása közül egyik sem kulturális természetű, de háromba némi jóindulattal a kultúra bizonyos részterületeit be lehet suszterolni. A támogatás mértéke legfeljebb 60 (illetve állami vagy önkormányzati pénzekből finanszírozott beruházásoknál 85) százalék lehet. Az alap léte óta számos beruházást szerettek volna ebből a forrásból megvalósítani: például az Andrássy úti Párisi Nagyáruházba álmodott Építészeti Múzeumot, az Operaház múzeumát, a mohácsi történelmi emlékhely rekonstrukcióját, a budai királyi palota egy termének korhű helyreállítását.
