A szépség arcátlan csábítása
Az ifjú hollandba mélyen bevésődtek a szavak. Lamborghinije ugyan nincs, de a maga ura és öt napnál többet nem tölt el egyetlen városban sem. Erick van Egeraat korunk egyik legismertebb építészeként öt országban 145 alkalmazottal dolgozik. Az elmúlt 25 évben nyolc országban több mint száz épület húztak fel az ő tervei alapján. Pályafutását tucatnyi díj - RIBA, Renaissance, Life in Architecture és az Audience Award, Budapestért, illetve a Reitter Ferenc-díj - övezi. Méltatói a nagyközönséghez és a városlakókhoz fűződő különleges viszonyát emelik ki. Közös nyelvet beszélnek, épületeinek homlokzatai a laikusok által is befogadható élményt nyújtanak. Sohasem udvariatlan, erőszakos, de mindig meglepő és izgalmas. Kritikusai viszont éppen ezt vetik a szemére: túl sokat foglalkozik a felszínnel, mint a külcsín és a szépség, miközben megfeledkezik a tartalomról. Populista. Az olcsó siker oltárán feláldozza az építészet lényegét.
- Az építészek túl sokat beszélnek szerkezetről, stílusokról, anyaghasználatról, homlokzatképzésről, tömegformálásról és költségekről - véli Erick van Egeraat. - Máskor meg nyavalyognak a megbízók szűkkeblűsége, a közönség értetlensége és a korlátozó szabályozás miatt. Az utca emberét mindez nem érdekli. Számára csupán az a fontos, hogy tetszik-e neki az előtte tornyosuló épület vagy sem. Szépnek, szerethetőnek találja a látványt, vagy a hideg futkos tőle a hátán. Barátot sem az alapján választunk, hogy hasznos-e vagy sem, sok értékes tulajdonsággal dicsekedhet vagy inkább esendő. Az emberi lét fő mozgatórúgója az érzelem. A vonzalom pedig érzékeink üzenetéből sarjad. Ha nem tudjuk vonzani a szemet és a kezet, akkor az épület holt anyag marad, akármennyire tökéletes a geometriája. Gyorsan elnyeli az idő homálya. Csak az válhat jellé a jövőben, ami a jelenben hat az érzékeinkre.
Sztárépítész mellett akart kezdeni. Csakhogy az egyetem utolsó évében meghirdettek egy építészeti pályázatot. Nem akart indulni rajta, mivel nem ötleteket és koncepciókat vártak, hanem egy komplett épülettervet, amelyet a győztes irányítása alatt építenek fel. Ezt soha nem engedik meg egy egyetemistának - győzködte a barátait, de végül amazok bizonyultak meggyőzőbbnek. Megnyerték a pályázatot, mire a cég közölte, hogy diákokkal nem köt szerződést. Erick van Egeraat most már nem hagyta annyiban a dolgot. Rávette az egyik tanárát, hogy vállaljon értük kezességet. Megtette. A diákok pedig megalapították a Mecanoot. A fém építőjátéktól kölcsönzött név tökéletesen fedte építészetről alkotott elképzeléseiket: ugyanazokból az alkatrészekből kellett mindig mást és mást csinálni. Bár az Egeraat családban inkább a szülők hallgattak rockot - ő inkább Mozartért és Csajkovszkijért rajongott - a könynyűzene azért kapóra jött a frissen alakult építészirodának. Egy divatos spanyol rockegyüttest is Mecanoonak hívtak akkoriban, így a nevük rögtön ismerősen csengett mindenkinek.
Jól ment az iroda. Jöttek a megrendelések és az elismerések. Erick van Egeraat azonban többre vágyott, és főként magasabbra. Otthagyta az irodát, a feleségét, a gyerekeit és Hollandiát. Bejárta Európát a legkülönbözőbb helyeken vállalt munkát. Minden új volt számára: szokatlan, felkavaró. Az élet nehezebb lett és bonyolultabb, de a felfedezés ereje szabaddá tette. Bár sehol sem volt otthon, mégis úgy érezte: megtalálta helyét a világban. Ekkor talált rá az ING Bank megbízása: tervezze meg a cég új budapesti székházát. A XIX. századi Andrássy úti épületre 483 elemből álló üvegtetőt borított. A konferenciatermet magában foglaló "bálna" az újjászülető épület legattraktívabb része lett. A sikeres együttműködést további megbízások követték, amelyek közül kétségtelenül a Dózsa György úti irodaház a legismertebb. A három dülöngélő tömböt üveg átriumok kapcsolják egybe, hogy azután az egészet fém "madzagok" kössék szorosan össze.
Minden épületéhez vázlatot készít, amelyhez mindvégig ragaszkodik. - Az első vázlat nem az első ötlet rajza, hanem hoszszú belső érlelődés eredménye, a kérdésekre adott válaszok összegzése - magyarázza. - Benne van mindaz, amit az épülettel üzenni akarok. A lényeg, de nem a részletek. Éppen ezért rugalmasan kezelhetjük a megrendelő utólagos változtatási kérelmeit, hiszen a belső téralakítás, szerkezeti elemek, gépészeti megoldások és a felhasznált anyagok csupán részletkérdések az alapkoncepcióhoz képest.
Rugalmasságra a Városháza Fórum építészeti terveinek elkészítésekor is szükség lesz. A pályázat nyertes magyar irodát ugyanis időközben megszüntették. A cég átszervezését már egy évvel ezelőtt megkezdtük, ennek eredményeként a tervezési és mérnöki munkát egy testvércégünk, az EMEM vette át. Az EEA más és más irányban is fejleszteni tudja szolgáltatásait - magyarázza Egeraat. - Tevékenységünket azonban ettől függetlenül folytattuk Magyarországon. A Városháza terveit Rotterdamban rajzolják tovább.
A Városháza Fórum a csábítás motívuma köré szerveződik. Nem akart se őrülten modern lenni, se távolságtartóan monumentális, se nagyképűen trendi. Inkább egy pék ablakához hasonlítana, amely vonzza a piruló kenyeret figyelő szemeket. Legyen könnyen emészthető, ugyanakkor hasson az érzékekre. Olyan épületet akart, amelyben tükröződik Vitruvius hármas egysége: józanság, haszon és öröm. Mert az építészet elsősorban nem az elkészült műről szól, hanem az időről, a kísértésről és a megnyugvásról - vallja. - Az építészet maga az élet. A legtöbb, mit nyújthat - az élvezet. Ám ehhez több kell csinos külsőnél. A valódi szépség sohasem egyszerű.
Nincsenek terválmai. Mi értelme azon gondolkodni, amiről biztosan tudod, hogy nem fogod megvalósítani? S különben is az építészek vágyai általában unalmas épületekhez kötődnek. Vegyük például a múzeumokat: kevés szabadság és nem túl kedves közönség. Hotelek? Érdekes feladat új dimenziót adni egy lerágott csontnak. Bármit is tervezünk, a vége minden munkának ugyanaz. Üresség. Nem volt ez másként a saját házával sem. Még nagyon fiatal volt, amikor megtervezhette a családi otthont. Sokan irigyelték érte, ő pedig büszke volt rá. Sok időt töltött a tervezéssel, de amikor az elkészült épületet körbejárta leginkább csalódottságot érzett. Most kész és vége? Ennyi volt az egész? Első felesége és a gyermekei a mai napig szeretnek ott élni. A második és harmadik feleségének nem épített házat. Miért kellene mindig ugyanoda visszatérni? Mozgásban lenni sokkal izgalmasabb.
Kedvenc épülete sincs. Mindegyik művéhez ezer szál köti, de sohasem elégedett velük. Utólag mindegyikben talál néhány részletet, amit ma már másként oldana meg. Mindegyik épülete más egy kicsit. Nem szereti az ismétléseket és a másolatokat. Olyan sokféle út vezet a maradandóhoz, érdemes mindegyiken végigmenni.
