Kiállja-e a sikeres könyv az olvasás próbáját?

Sikeres ötletnek tűnik, hogy ebben az évben azonos helyszínen és időpontban rendezték meg a már több évtizedes múltra visszatekintő Debreceni Irodalmi Napokat és a viszonylag fiatal kezdeményezésnek számító Debreceni Könyvszemlét.

A Kölcsey Kongresszusi Központ adott nekik otthont, amelynek nagytermébe költözhettek be a könyvszemlén kiállító kiadók pavilonjai, szekciótermeibe pedig az irodalmi rendezvények szereplői.

A könyvszemle vezértémája ezúttal a mese volt - a könyves pavilonok között bóklászva ezért találkozhattunk össze Csukás Istvánnal, Jankovics Marcellel vagy Gryllus Dániellel -, míg az irodalmi napok szervezői a népszerű irodalom fogalmát állították vizsgálódásuk középpontjába. A témaválasztás telitalálat, hiszen a népszerűség mibenlétének megragadására nehezen lehet ötletdúsabb eseményt kitalálni egy könyvkiállításnál, ahol egymás mellett dedikálja könyvét az ismert médiaszemélyiség és az ismeretlen szépíró, s jó előre meg lehet mondani, hogy kinek az asztala előtt kígyózik hosszabb sor. Ám egyáltalán nem biztos, hogy az ismert celeb nem tud írni, sőt előfordulhat, hogy a kritikusok által figyelemre sem méltatott televíziós személyiség sokkal jobb és élvezhetőbb könyvet ír, mint az elefántcsonttoronyba zárkózó prózaíró.

Az irodalmi napok előadói közül többen is azt fejtegették: nagyon nehéz megmondani, hogy mitől olvasott, népszerű vagy kedvelt egy író, továbbá kik és miféle alapon döntik el, hogy mitől értékes egy mű, s mitől nem. Tarján Tamás irodalomtörténész - aki Tóth Krisztináról és Parti Nagy Lajosról tartott rendhagyó irodalomórát debreceni gimnazistáknak - azt mondta: nem érzi úgy, hogy a népszerű irodalmat, a sikert eleve gyanakvással fogadják nálunk, kézlegyintéssel elintézve, mondván: biztos azért népszerű egy könyv, mert sekélyes. Szerinte a kérdést úgy is föl lehet tenni: kiállja-e egy sikeres könyv az olvasás próbáját? Tarján Tamás úgy fogalmazott: sikeres könyv az, amelyről az olvasó megállapítja, hogy jó. S ezért a megállapításért - folytatta - meg kell küzdeni, de nemcsak a szerzőknek, hanem az olvasóknak is.

Az irodalmi napok hagyományainak megfelelően a Bakelit kávéházban - Ady Endre egykori törzshelyén - Aczél Géza költő, főszerkesztő adta át az Alföld-díjakat, amelyeket minden évben az Alföld folyóirat szerkesztői ítélnek oda. Az idén Imre László irodalomtörténész, Kőrösi Zoltán író, a
Litera.hu főszerkesztője és Szilágyi Ákos költő, esszéista részesült az elismerésben. Kőrösi Zoltántól azt kérdeztem, nem tartja-e különösnek, hogy éppen egy hagyományos irodalmi folyóirat díjazza egy online irodalmi portál főszerkesztőjét, mire az író azt mondta: a kétfajta orgánum különválasztása csak látszólagos, mert ezek nem egymás ellenében, hanem egymást kiegészítve működnek. A hagyományos és online lapok között szerinte jelentős különbség a tempóban van, hiszen egy internetes portál sokkal gyorsabban reagál az újdonságokra. Ám az elmélyülést igénylő és terjedelmesebb művek otthona - tette hozzá - továbbra is a papír marad.

Nagyon nehéz megmondani, mi az oka egy író népszerűségének
Nagyon nehéz megmondani, mi az oka egy író népszerűségének
Top cikkek
Érdemes elolvasni
Vélemény
NOL Piactér

Tisztelt Olvasó!

A nol.hu a továbbiakban archívumként működik, a tartalma nem frissül, és az egyes írások nem kommentelhetőek.

Mediaworks Hungary Zrt.