A bécsi Roma Központban beszélgetünk: Mónika felolvasóestjét versei fordítója, Buda György segíti, ő olvas németül, a szerző magyarul. A rendezvény a Nemzetközi Cigány Kulturális Fesztivál része.

Ez a magyar nap: a falakon Járóka János naiv festményei, a zenét is Járókáék szolgáltatják, sőt a festőművész szintén muzsikál a bandával, bőgőzik. A hangulat ennek megfelelően jó. Gyakoriak itt a rendezvények, bár a központ inkább egyéb célokat szolgál. Nyelvtanfolyamokat rendeznek romáknak, van korrepetálás az iskolai anyagból, tanácsadás munkaügyi kérdésekben. Az irodalmi este azonban viszonylag ritka - mondják a központ vezetői -, talán mert kevés a cigány író.

- Az én sorsom rendkívüli - mondja elgondolkodva az est vendége. - Tipikus beás cigány családból származik, amely annyiban mégis eltér a közhiedelem szerinti szokványostól, hogy neki egyetlen testvére van. A Tolna megyei Bogyiszlón töltötte gyermekkorát, családja ma is ott él.

- Se közel, se távol nem volt addig más, aki innen gimnáziumba került - meséli, és hozzáteszi: mindent a szüleinek köszönhet. Ott, a tolnai Földvári Mihály Gimnáziumban kezdett festeni, 16 évesen. Akkor úgy érezte, ez az élete, ezt akarja, semmi mást. Érettségi után jelentkezett a Képzőművészeti Főiskolára, állhatatosan, egyszer, kétszer, sokszor - s eközben jött rá, kevés, amit tud. A szekszárdi Művészetek Háza igazgatója, Baky Péter grafikus-festőművész és Fusz György grafikus-szobrászművész vette szárnyai alá, s 1998-ra, 25 éves korára beérett a szorgalom, végre felvették.

Csakhogy ekkorra ő már a költészet felé fordult, verseket írt. Ma úgy gondolja, talán az is közrejátszhatott érdeklődési köre e fordulatában, hogy húga időközben elvesztette szeme világát, vele már csak szavakban tudott kommunikálni.

Az első igazi nagy siker éppen Ausztriához fűzi: a klagenfurti Wieser kiadó 1998-ban Mónika folyóiratokban megjelent versei közül négyet beválasztott roma költészeti antológiájába. 2000-ben azután megjelent az első saját kötet - Lázadó testű hajnalok - három év múlva a Csend pattogó ékei. Ösztöndíjak, támogatások segítették az útját. Érdeklődése ismét új útra terelődött: a keleti filozófiákon keresztül jutott el a szanszkrit nyelvhez. 2003-ban Budapesten, a Buddhista Főiskolán szanszkrit-páli szakán kezdett tanulni.

Ausztria fontos szerepet játszik szakmai életében. Volt már felolvasóestje Grazban, s megvan már a márciusi időpont egy burgenlandi és egy salzburgi bemutatkozáshoz. Mindkét helyszín az Irodalom Háza, és egyik alkalom sem kötődik roma rendezvényhez.