Más világ volt akkor, és mások voltak benne a rendőrök is. Csak egyvalami állandó. A bűnözés. Ölés, rablás, betörés, csalás, zsebtolvajlás, kémkedés, de főleg az olykor-olykor megbuggyanó emberi elme mutat valami folyamatosságot a múlt és a jelen között.

Ez volna a kriminalisztika lényege. Ezért az idén százéves múzeumban a Múlt és jelen címet adták az új kiállításnak, amelyik azt mutatja be, hogy a bűnözés területén szinte semmi sem változott, legfeljebb a részletek és a szereplők lettek mások. Sőt mi sem vagyunk mások, mint bármely más nép a világon. Bostonnak volt egy fojtogatója, New Yorknak egy hasfelmetszője, nekünk meg egy derék bádogosmesterünk, bizonyos Kiss Béla, aki gazdag, magányos hölgyeket forrasztott vashordókba, ami azonban már csak akkor derült ki, amikor a híres magyar sorozatgyilkost bakaként elsodorták az első világháború viharai.

De maradjunk a múzeumnál, mert annak is van múltja. Nemrégiben volt éppen egy évszázados, és jövőre lesz egy évtizedes, de az ellentmondás oka után még nyomoznunk sem kell. Daka Béla nyugalmazott alezredes, az intézmény igazgatója elmondja ugyanis, hogy 1908-ban a múzeum még nem volt múzeum, csakis leendő rendőrök, joghallgatók, medikusok látogathatták, és persze az igazságügyi szakértők is az itt gyűjtött kerék- és talplenyomatok, valamint tetoválások alapján eredtek a bűnözők nyomába.

Aztán 1996-ban bezárt a gyűjtemény, hogy átrendezve három év múlva múzeumként újra megnyisson, a nyilvánosság elé tárva a Kárpát-medencében élő emberpopuláció kisebb-nagyobb vadhajtásait és persze azt, hogy ezeket hogyan próbálták nyesegetni az arra hivatottak.

A száz év szerves része az az elmúlt két évtized is, amelyben az emberek nem javultak meg, így a tárlókban helyet követeltek maguknak a közelmúltban lezárult híres bűnügyek szereplői, mint "Bonnie és Clyde", a jugoszláv sorozatgyilkos, a Fekete Angyal vagy a Viszkis. Az elkövetők személyes tárgyai, fegyverek, corpus delictik, a nyomozók által feltárt bizonyítékok vehetők szemügyre, méghozzá alaposan.

A Viszkis tárlójában például egy határidőnapló bejegyzéseiből kiderül, hogy '96 júniusában 24 ezer forintot költött pálinkára, 172 ezret sörre, 22 ezret cigire, míg Andira 15, Helénre 13, Grétire azonban csak 9 ezer forintot. De vannak ott parókák, napszemüvegek és egy műanyag kötéllel összesodort hosszabbító is, amellyel szökésekor oly romantikusan kicsúszott a törvény kezéből.

Az évforduló alkalmából megnyílt Múlt és jelen tárlaton egyszerre szembesülhetünk egy érdekes és megmosolyogtató párhuzammal. Csaknem harminc, a rendőrség munkáját bemutató archív kép közül a legfrissebb is több mint ötvenéves. A múzeum ezeket a fotókat reprodukálta az eredetivel megegyező beállításokban és helyszíneken, a ma használt eszközökkel, így a tárlat egy időutazás, amelyben egyszerre pillanthatunk a tegnapra és a mára.

Hetven éve a rendőr a Kassa gépcsónakkal járőrözött a Dunán; Hruscsov elvtárs Csajkáját is őskövület motorokkal kísérték, mások voltak a gyanúsítottak, akiket az idősebb korosztályban vegyes érzelmeket ébresztő egyenruhákban vigyáztak.

A mai képeken már jetskivel közlekedik a vízi rendőr, és BMW-vel kíséri a páncélozott Audit, a gyanúsított klottgatyát, pacskert és bőrfrizurát hord. Legfeljebb a lovak nem változtak a lovas rendőrök alatt. A delegáció mögött azonban akkor is paraván takarta a Keleti pályaudvar előtti építkezést, és a korabeli forgalomirányító rendőr hátterében is éppen felújítják a Szabadság hidat.

Szolgáltak és védtek