Újabb Erzsébet királyné - nem szent, hanem Sisi - szoborral gazdagodik Budapest. Ezúttal a róla elnevezett VII. kerület akar emléket állítani Ferenc József császár és apostoli király tragikus körülmények között elhunyt feleségének, azzal az indoklással, hogy még nincs ilyenje, pedig mennyi minden szól róla a tájon. Az erzsébetvárosi képviselő-testület várhatóan december 19-én dönt a mű elkészítéséről szóló pályázat kiírásáról - tájékoztatta lapunkat Hunvald György polgármester.

A reménybeli szobor a helyi önkormányzat előtti névtelen teresedésen, a pénzintézeti fiókká nemesült egykori Bástya (korábban Pest, még korábban Palace) mozi előtt áll majd, egészen pontosan a Dohány utca és a körút sarkán, ott, ahol a közelmúltban elhunyt Marton László 1986-os Faun című alkotása látható. Marton jó hangulatú bronzkompozícióját a terv szerint a Lövölde térre költöztetik, az erzsébetvárosi oldalon nemrég kialakított miniparkba.

Az önkormányzat egész alakos Erzsébet-szobrot szeretne, de lényegében ez minden, amit a tenderben kikötnének. A terv magzati állapotából adódóan az alkotásra szánt összeg sem ismert még - válaszolta kérdésünkre a polgármester.

Az erzsébetvárosi a sokadik Sisi lesz Budapest közterein. A királyné legismertebb szobra az Erzsébet híd budai hídfője alatti ligetben díszlik. Zala György 1924-ben - négy sikertelennek nyilvánított pályázat után - elkészült alkotása eredetileg az Eskü, ma Március 15. téren állt, onnan a világháború után eltávolították, a hatvanas évek elején a köré emelt építményt is lebontották. 1986-ban - hosszas lappangás után, a városvédők sürgetésére - tették át a híd másik vége alá.

A XX. század első felében több más, kisebb Erzsébet királynés pályázat is futott. Stróbl Alajos például egy büsztöt készített, ezt 1906-ban állították fel a Svábhegyen, a Jánoshegyi úton, egy erdei tisztáson. A horganyból öntött művet 1933-ban elemelték és összetörték, hogy anyagáron értékesítsék - ebből is látszik, hogy a színesfémlopás milyen ősi hagyomány minálunk. A főváros 1942-ben Csúcs Ferencet bízta meg a pótlással; a mester azt hitte, hogy okult a történtekből, ezért sima mészkövet használt mellszobra megformálásához. Hiába, a háború után ez a büszt is nyomtalanul eltűnt.

Erzsébetből a Margit-szigetre, közelebbről a Rózsakertbe is jutott, oda a Fővárosi Közmunkák Tanácsa rendelt egy Sisit, Körmendi Frim Jenőtől. Az életnagyságúnál kisebb, fehér márványmunka - amelyet az összes közül a legkecsesebb és leghangulatosabb háromdimenziós Erzsébet királyné-ábrázolásnak tartottak -, szintén csúnya véget ért: a háborúban megrongálódott, ezért lebontották; töredékei a Kiscelli Múzeum raktárában landoltak.

A legújabb Sisinek kiszemelt helyen nem a Marton-féle Faun az első szobor: korábban Rákosi Jenő, a Népszínház első igazgatója állt ott. A művet, amelyet Rákosi Jenő halála után alig egy évvel, 1930-ban állítottak fel, Kisfaludi Strobl Zsigmond készítette, a revizionizmus jegyében telt korszak legnépszerűbb angoljának támogatásával; a mészkő talapzaton álló bronzfigurára a trianoni diktátum esküdt ellensége, a sajtócézár Lord Rothermere adta a pénzt. A közismert író, újságíró és nacionalista politikus szobrát a negyvenes évek végén bontották le; talapzatára előbb József Attila, utóbb Ady portréját szánták, végül azonban ezt is elhordták.

A királyné legismertebb szobra az Erzsébet híd budai hídfője alatti ligetben díszlik