A Rádió Szimfonikus Zenekar kiválik az intézményből, a technikai hátteret külső cég, illetve oda kihelyezett személyzet biztosítja majd, ugyanez a terv a grafikai részleggel is.

A nyugdíjazások és utód nélkül megszűnő posztok miatt átszervezik, karcsúsítják a struktúrát. Megszűnik például a magyar nyelvű adás is.

A mérleg százmillió eurós hiányt mutat. Nemrég még "csak" 30 millióról volt szó. Igaz, 40 millió euró veszteség a pénzügyi válság rovására írható: ennyit veszít a cég az államkincstári papírokon és részvényeken, amelyekben pénzét tartotta. A papírokat nem adták el, csak az árfolyamveszteséget írják le, s reménykednek, hogy lesz még hozama is befektetésnek.

Tényleges deficit azonban a reklámbevétel csökkenése. Ez is a gazdasági válság velejárója. A legnagyobb bevételi tétel az előfizetési díj, ez tavaly 472,2 millió eurót hozott, de összességében az ORF éves költségvetése megközelíti az egymilliárd eurót.

Az ingatlanok eladásától is remélnek pénzt. Nemcsak a bécsi televíziós központ, a Küniglberg épületének értékesítése szerepel a tervekben, hanem a produkciók forgatásának kedvelt színhelye, a Rosenhügelé is, amely pedig bérmunkákkal bevételt is hoz. Az új központ számára kisebb és olcsóbb helyet keresnek Bécsben.

Csak érintőlegesen esik még szó a műsorok megnyirbálásáról, arra azonban a vezérigazgató külön kitért, hogy a híradók költségeit le kell faragni. Tervezik a részleges privatizálást is, ami azonban nem egyszerű: az Ö3 rádió és az egyes tévécsatorna vonzaná leginkább a befektetőket, ám éppen ezek hozzák a bevételt, leválasztásukkal a megmaradó csatorna és a rádióadók elsorvadnának. Tudott, hogy a Raiffeisen bankcsoport érdeklődne az ORF1 iránt, ám sokak szerint túl nagy falat neki, igazából csak külföldi vevők jöhetnek szóba. - A legnagyobb európai tévécsoport, az RTL nem érdeklődik - üzente Gerhard Zeiler intendáns, aki egykor már vezette az osztrák intézményt, és akit a hírek szerint az új kormány megint szívesen látna az ORF élén.