A világhírű osztrák írónő, Elfriede Jelinek a Rohonc - Az öldöklő angyal című legújabb drámájában az 1945. márciusi rohonci mészárlást és annak "kollektív elfelejtését" dolgozta fel - a 2004-ben irodalmi Nobel-díjjal kitüntetett szerzőtől megszokott kíméletlen módon.

A német sajtóban nagy visszhangot keltő mű megértéséhez nemcsak Jelinek nyelvi bravúrjaival kell boldogulni, a történelmi háttér ismerete is szükséges - hangsúlyozta a berlini Die Welt. Nem sokkal a második világháború vége előtt a Margareta Thyssen Bornemisza néven született és nácibarátságáról ismert Batthyány Margit grófnő a burgenlandi Rohoncban (Rechnitzben) lévő kastélyában orgiába torkolló partit rendezett: ezen a vendégek mintegy 180 zsidó munkaszolgálatost öldöstek le. Legutóbb David Litchfield brit újságíró - a Népszabadságban is ismertetett - tavalyi könyve állította reflektorfénybe a vérfürdőt.

Mint a Süddeutsche Zeitung írja, Jossi Wieler rendező erősen összesűrített formában állította színpadra a művet. A német lapok dicsérik a bravúros színészi alakításokat: a szereplők - az élők és a halottak között "ingázó" - zombikként mesélik el a történetet. A gonoszság banalitására azzal is ráerősítenek, hogy estélyiből alsóneműre vetkőznek, majd utcai ruhába bújnak. Övcsatjaikon ott díszeleg az osztrák sas. Te undorító Ausztria - jegyzi meg Jelinek után szabadon a Der Tagesspiegel kritikusa.