Még nagyobb a jelentőségük az irodalom mindenfajta fogyasztásában: a latinra nem tanított középkori apácáktól a XIX. századi almanachlírát olvasó hajadonokon és a regélő pesti divatlapok cikkeit átkönnyező delnőkön keresztül az Ady-kori "kis női csukákig" (akik falták a verset és a költőt).

Veszedelmesek lettek volna, akár csak férfiszemmel is? Nem, e hölgyek kezéből inkább házias-rideg mamák és még ridegebb anyósok parancsolták ki a könyvet.

Képzelt lény az "olvasó nőt veszélyesnek látó férfi", akiről az előszóíró, a Németföldön nagy tekintélyű feminista író- és színésznő, Elke Heldenreich beszél, s oly erőszakosan, hogy álláspontja szinte rátelepedett a voltaképpeni szerző, Stefan Bollmann szemléletére is. Pedig dehogy félt és fél tőlük az, aki valaha is olvasó vagy könyv fölött tűnődő nőt festett vagy fotózott, s ilyen műveket nézett! Oka sincs rá senkinek, nem is volt soha. Hiszen, mondjuk,
a középkorban a könyv Szűz Mária, Mária Magdolna vagy az okos és bátor Alexandriai Szent Katalin jellemzője volt, esetleg a jövő könyvében "hivatalból" olvasó bölcs szibilláké. A felvilágosodás korától kezdve pedig máig szeretettel, megértéssel kezelt téma az olvasó nő, még akkor is, ha csak mereng, könyvvel a kezében.

Szerencsére a divatjamúlt feminista patronokat pufogtató írónő sem igazi fenyegetés. Lehetetlen komolyan venni, s maga a könyv is megvéd tőle. A sok szépséges kép, Stefan Bollmann okos elemzéseinek sora, és Bellák Gábor, aki varázsos magyar példákat hoz az olvasó nő témaköréből.

Scolar, 160 oldal, 5995 forint

Eva Arnold fotója: Marilyn Monroe James Joyce Ulyssesét olvassa (1952)