A süni, aki konyakot nyert
A társulatot Garai József nyugdíjas pedagógus alapította 1948-ban, és haláláig (1961) vezette. Kopott bőröndje, melyben kedves bábjait tartotta, ma is látható a szabolcsi megyeszékhelyen, az ország egyetlen bábgyűjteményében, amely a Kölyökvárban van. Itt őrzik a Hófehérke és a hét törpe figuráit, amelyek az 1956. októberi, fővárosi előadás után kalandos úton, fél év múlva érkeztek vissza. A legidősebb darab pedig egy koszos, nyúzott harisnyabáb - egyidős a bábszínházzal.
Sokáig nem találták az alapító méltó utódját, mígnem fogadásból tagja lett a csoportnak egy fiatal nő, aki korábban művészi pályáról álmodott. Bárdi Margit képzőművészeti főiskolára készült, végül mégis könyvelő lett - abban a művelődési házban dolgozott, ahol a bábosok próbáltak. Egyikük épp egy darab figuráit tervezgette, de sehogy sem boldogult.
- Manyesz! Maga hogy tervezné meg a bábokat? - fordult a szobába belépő könyvelőhöz Orosz Zoltán, az egyik bábos. Mire "Manyesz":
- Zoli bácsi! Hagyja a fenébe! Bemegyek a paraván mögé, feltartom a kezem, és bábozom.
- Jó - felelte Orosz. - Ma este jöjjön be a bábszínházba, tartsa fel a kezét, és ha ott ragad három hónapig, egy üveg konyakot fizetek.
Margit első szerepe a Két bors ökröcskében a sündisznó volt, három hónap múlva pedig övé lett a konyak. Ez negyven éve történt.
Bárdi Margit nívódíjas, Csokonai alkotói díjas, aranykoszorús mester, bábrendező, dramaturg, megyei bábos szaktanácsadó. Fesztiválokat, országosan elismert módszertani, pedagógiai képzéseket, továbbképzéseket szervez, 2000 óta évente megrendezi a határon túli magyar bábszínházak fesztiválját. Vallja, a bábjáték komplex művészet: képző-, színház-, mozgás-, népművészet. A bábuval mindent el lehet játszani, segít a gyerekeknek a tananyag elsajátításában, megértésében, a közösségi szellem kialakításában. A Kölyökvárban bábos szakkönyvtár van, sok főiskolai hallgató ott írja szakdolgozatát.
A Mesekertnek jelenleg tíz tagja van: főiskolások, egészségügyi dolgozók, népművelők, akik munka után próbálnak. Minden vasárnap játszanak a Kölyökvárban. Hétköznap a bérletesek jönnek: bölcsődések, ovisok, iskolások. Évente 120 előadást tartanak, 20-22 darab van állandóan műsoron.
A bábokat Bárdi Margit tervezi és készíti. Megformázza a karaktereket, az öltöztetésben pedig a társulat segít. A fejeket hungarocellből faragja vagy elkészíti agyagból, s az arról levett gipszmintát kasírozza. Míg formázza őket, beszél a bábokhoz. Néha attól tart, ha valaki meghallja, azt hiszi, agyára ment a bábjáték. Minden darabban van egy kedvence: most egy egér.
Ma már ritkán bábozik, de amikor a karakterére van szükség, beáll a paraván mögé. Hogy milyen karakter? Holle anyóra tippelnénk, de szerinte boszorkány, házisárkány. Bárdi Margit hivatásos bábszínházról álmodik: profi technikai felszerelésről, a darabok színpadra állításához és igazi színészek szerződtetéséhez elegendő pénzről. Magát pedig muzeális tárgynak tartja, mióta bábszínházával együtt bekerült a művészeti és a színháztörténeti lexikonba.
