Bár nincs a családjában senki, aki megismertette volna vele az ékszerészet csodálatos világát, Hári Anikó kislánykorában sokat járt anyukájával a piacra. Ilyenkor kis, lakkozott kövekkel ellátott rézgyűrűkről ábrándozott, amelyeket persze soha nem kapott meg. Éjszakánként azt álmodta, kezében van a gyűrű, ám mikor felébredt, nem volt ott. Így hát eldöntötte, maga tervez ékszereket. - Mindenfélét farigcsáltam, különféle anyagokból próbáltam ékszereket csinálni - mondja Anikó.

Kitanulta az iskolákat, majd aranyművesként, igazságügyi ékszerszakértőként dolgozott. - A rendőrség, a bíróság és a biztosítók között rohangálva azonban alig jutott idő a szakmára - meséli, miközben számtalan, érdekesebbnél érdekesebb drágakövet mutat. - Sajnos Magyarországon nem nagyon ismerik a drágaköveket az emberek. Ha valaki bejön, szívesen mesélek a kövekről, ékszerekről, megkeressük talizmánkövét. Azt szeretném, ha olyan egyedi tervezésű ékszerek kerülnének ki az üzletemből, amelyek tükrözik viselőjük stílusát és karakterét - vallja meg ars poeticáját. Kiderül: a vevő szereti, ha mindent tud az adott ékszerről: honnan származik a kő, ki készítette, mi a története. - A drágakövek világa külön világ. Ajándékok a természettől - mondja igazi áhítattal a szakma iránt. Szeretné divatba hozni az ametrin nevű követ, mely lila és sárga színű kvarc.

- Egyszeri, egyedi és megismételhetetlen ékszereket keresnek. Ha nem téma köré csoportosítom az ékszereket, akkor a kő a lényeg. Nézegetem a követ egy-két hétig, és elkezdek rajzolni, tervezni, és ezután készül belőle ékszer - mesél munkájáról Anikó. Drágakőből készült gyümölcsékszereit Münchenbe és Londonba is vitték galériába. De van, amikor például egy-egy dal ihleti az ékszert - Anikó több LGT-dalt formázott meg. Az LGT-kollekcióval kapcsolatban tapasztalta, hogy az ékszerboltosnak van egy szomorú kötelessége: eladni az árut. Még ma is "elsiratja" az eladott műveket.

- Változóban van az ékszerészüzlet; némely kollégának lehetnek gondjai, mert mostanában nem megy úgy, ahogy korábban. Kevesebben veszik a nagykereskedésekből beszerzett, gépi készítésű tömegékszereket. Csak azok maradnak talpon, akik tudnak valami eredetit adni. Sajnos ahogy szegényednek az emberek, az ékszer luxuskategória lett - mondja, bár így karácsony felé 200-300 ezer forintért is visznek ékszert. - A középrétegek nemigen térnek be vásárolni, pedig minden árkategóriában tudok egyedi, szép ékszert ajánlani - mondja.

Érdekes tapasztalata, hogy a magyar hölgyek nem annyira lazák, nincs annyi önbizalmuk, mint a külföldi nőnek, aki bejön, és természetesnek tekinti, hogy felvehet egy nagyobb és feltűnőbb ékszert. Egyébként sok a férfi érdeklődő, aki párjának vásárol. - Sokat kell segíteni nekik - mondja Anikó szinte anyai gondoskodással a szemében.