- Egy szélsőségesebb, kevésbé kiegyensúlyozott írói fantomkép bontakozik ki előttünk - magyarázza Takács Ferenc irodalomtörténész a Petőfi Irodalmi Múzeum Márai-délutánján. A most bemutatott A teljes Napló 1949 című kötettel lezárul a negyvenes éveket dokumentáló darabok sora és ezzel egy igen hányattatott és értékes fejezete Márai életének. Nemcsak hogy ekkor kezd naplót írni, de ez a legintenzívebb időszaka a feljegyzéseknek. Nem véletlen, hogy mindeddig önálló kötetekként adhatta ki az egyes éveket a Helikon Kiadó: a jegyzetanyag itt rejtegette a legtöbb kimaradt részt. Innen már csak az összevont évek adhatnak ki egy-egy kötetet.

A számos "új vonás" is ezekben az években lepheti meg az olvasót. A '49-es év tovább színesíti az összképet, hiszen Márai néhány, a zsidókat érintő bejegyzésében még a rasszista beszédmód kliséibe is belesodródik. (S ez azért is kellemetlen, mert a teljes kép tanúsága szerint semmi sem állt tőle távolabb, mint az antiszemitizmus.) De kulcsév ez más tekintetben is: ekkor kezd "berendezkedni" az önkéntes száműzetésbe - több hónapja tartózkodik akkor már Nápolyban -, s találja meg keserűen saját, önértelmező mítoszát Odüsszeusz alakjában.

A Kuruzslók hajnala című válogatáskötet viszont a tárcaírás csúcsaira felérő, Párizsból épp hazatelepülő szerzőt tárja elénk. Az 1928-1930-as évek publicisztikájából válogató vaskos kötet (a sorozat első darabja Az írástudó címen jelent meg) a klasszikus magyar újságírás lenyomata: amikor a kor legjelesebb írói még napi kapcsolatban álltak olvasóikkal. Véleményt formáltak a magyar filmről, gazdasági nehézségekről, az öncenzúráról vagy csak arról, hogy valaki szavakat lopott el egy táviratból. A fanyar iróniával átszőtt, de a komoly hangokat sem mellőző kötet talán legnagyobb meglepetése, hogy a felskiccelt folyamatok, trendek ma sem bizonyulnak ásatagnak. A gazdasági válságról írott szövegnél aktuálisabbat még a mai napilapokban sem találnánk.

A két kötet bemutatója mellett Egy világpolgár élete című dokumentumfilm premierjét is megtartották. Irodalomtörténészek, barátok vallanak az író életéről, miközben az alkotás számtalan archív fényképet és eredeti hanganyagot is bemutat. Ám, hogy mikor lesz a beszélő fejeknél és az ide-oda mozgatott fényképeken túl végre egy olyan alkotás, amely a pálya alapvető helyszíneit (Kassát, Párizst, Nápolyt stb.) is bemutatja, mintegy érthetővé téve a bolyongás kínjait és örömeit?

- A közeljövőben biztosan nem - válaszol Tóth Zsolt operatőr. - Hiába képzelem el a fejemben a legideálisabb napszakban megjelenő tereket, utcákat, ha ezután rá kell néznem a költségvetésre.

Talán csak abban reménykedhetünk, hogy a külföldön is egyre növekvő népszerűség egyszer elég lesz az itthoninál ötször-nyolcszor nagyobb büdzsére. Hogy ne csak olvassuk, lássuk is a teljes Márait.