A Nemzeti Kulturális Alap (NKA) megbízásából a Szonda Ipsos felmérést készített a magyar lakosság körében, 2008 októberében, ezerfős reprezentatív mintával. A vizsgálat során azt tudakolták, hogy 5 felsorolt intézmény hirdetései közül melyekkel találkozott a válaszadó.

A listavezető - 59 százalékkal - a Magyar Turizmus Zrt., amely évek óta évi több százmilliós költségvetéssel népszerűsíti hazánk turisztikai és kulturális vonzerejét. Közel ugyanennyien (56 százalék) említették, hogy találkoztak már az NKA kulturális ajánlóival. Az alap változó - évi bruttó 80-120 millió forintos - költségvetéssel évek óta biztosít megjelenési lehetőséget az általa támogatott kulturális produkcióknak a KincsTár programajánló "védjegy" alatt. Ez követik - 47 százalékos találkozási aránnyal - az Oktatási és Kulturális Minisztérium hirdetései. A minisztérium például az idén bruttó 220 millió forintot meghaladó médiaköltéssel támogatta a reneszánsz év eseményeit.

Az NKA KincsTár ajánlóival leggyakrabban a televízióban (94 százalék) és a sajtóban (38 százalék) találkoztak a megkérdezettek. A rádiót említők aránya (25 százalék) meghaladja a médiareklám-tortában elfoglalt helyét, az internetet említők aránya (16 százalék) pedig elmarad a média dinamikus növekedésétől. Ez talán annak tudható be, hogy a tipikus magyar kultúrafogyasztók között magasabb az idősebbek aránya.

Meglepően magas - 11 százalék - azok aránya, akik igennel válaszoltak arra, látogattak-e már el egy-egy kulturális eseményre az NKA ajánlójának hatására. Különösen nagy ez az arány azt figyelembe véve, hogy a megkérdezettek fele nem is célcsoport: nem jár moziba, színházba, kiállításra, 64 százalékuk nem látogat könyvtárat. A színvonalas, megfelelő környezetben elhelyezett kulturális reklám tehát célba talál, éppúgy befolyásolja a magyar lakosságot "fogyasztási" döntéseiben, mint bankválasztás vagy mosóporvásárlás esetén.