Éljen a film és a vésett kő!
- Az analóg, azaz hagyományos hordozóra készült forrásokat nem válthatják ki teljes körűen a digitalizált állományok - nyugtat meg Breinich Gábor. A Fővárosi Levéltár főigazgató-helyettese szerint nem is a mindenképpen szükséges digitalizálás okozza a legfőbb problémát, hanem hogy olyan adatbázist készítsenek, amelyben a kutató könnyen el tud igazodni. Rendszer nélkül a papíralapú forrás is csak puszta adathalmaz. Az információs technológiák folyamatos megújulásával együtt jár, hogy újféle levéltári stratégiát alakítsanak ki. Ám nemcsak a digitális dokumentumokat fenyegeti az idő: a papírra írt iratokat, térképeket is kikezdi az a bizonyos vasfog. Ezért a Fővárosi Levéltár-
nak saját restaurátorműhelye, könyvkötészete van, és mikrofilmezéssel is foglalkoznak.
Breinich Gábor úgy véli, a levéltáraknak fel kell készülniük a kizárólag digitális formátumban keletkező, ám nagyon fontos történeti értékű dokumentumok őrzésére is: a közigazgatási, jogszolgáltatási, adóhivatali iratok, orvosi leletek gyakran már csak digitálisan rögzülnek, ezért olyan informatikai rendszer kialakítására van szükség, amely garantálja, hogy ezek is sérülésmentesen megőrződjenek, s a technológiai generációváltások során se váljanak használhatatlanná. Ezt több példányban, katasztrófatűrő rendszerekben tárolva, szabványos formátumokban való rögzítéssel tartja lehetségesnek a főigazgató-helyettes, akinek reményei szerint egy most készülő, uniós projekt eredményeként legkésőbb három év múlva már működhet a Magyar Országos Levéltárban és Budapest Főváros Levéltárában egy kifejezetten elektronikus iratokat őrző levéltári részleg.
A Magyar Televízió (MTV) archívumának vezetője, Dunavölgyi Péter is az analóg források megőrzése mellett tör lándzsát, a megkezdett és folyamatosan végzett digitalizálástól függetlenül. A Szabadság tériek nem csak saját műsorokat őriznek; filmeket, videókat és sok száz ezer fotót is rejt az archívum, amelyekből több mint 7000 órányi mozgóképet és 71 000 képet már digitalizáltak. Az olyan mozgóképekből, amelyek átestek már valamiféle restauráláson, szintén létrehoznak egy digitális másolatot. Akár tévéprogramról, akár fényképről van szó, ha megtörtént a digitalizálás, legalább két, de inkább három példányt őriznek a dokumentumból.
- Az analóg anyag is megsérülhet - mondja -, de még mindig jobb, ha "begyűrődik a szalag", és így elvész néhány másodpercnyi adásidő, mintha a komplett anyag tűnik el a digitális semmiben.
Az archívum kutatható, de zárt. Vagyis: eredeti hordozó az archívumot nem hagyhatja el. De az MTV sem őrzi az összes műsorát. A nemzetközi gyakorlatot követik, például vetélkedők esetében csak az első és az utolsó adások megtartása a cél.
Sándor Tibor, a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár Budapest Gyűjteményének vezetője tud olyan múzeumról, amely már a saját tárlatára sem ad eredeti dokumentumot: nagyon jó minőségű másolatot állít ki, a "mesterpéldányt" pedig biztonságos raktárban őrzi.
A mintegy félmillió dokumentumot, (140 ezer fényképet, 120 ezer könyvet, s további 240 ezer plakátot, kisnyomtatványt) őrző Budapest Gyűjtemény is ezt az elvet követi: ha rendelkezésre áll digitális kópia, az eredeti dokumentumot nem mozgatják. Egyébként is: műtárgynak tekintik a fotót, s mint ilyet, fokozottan őrzik. Körülbelül az állomány 2 százaléka érhető el elektronikus formában. - Pedig digitalizálni muszáj, digitalizálni: közszolgálat - mondja Sándor Tibor, aki azt reméli, a jövőben kiírandó pályázatok között lesznek ilyen témájúak, s így talán a FSZEK is juthat némi forráshoz. A könyvtárnak jelenleg nincs ugyanis saját digitalizáló műhelye, a fotók és például a szociológiai tárgyú könyvek kivételével mindenről külsős cégekkel készíttetnek másolatot. Sándor Tibor azért, ha csak lehet, szintén az analóg forrásokat részesíti előnyben.
Nem mindig lehet. A könyvtár a műfaj megjelenése óta rendszeresen vásárol elektronikus dokumentumokat, CD-ROM-okat, így gyakran szembesülnek a problémával, hogy az első magyar multimédiás hordozók jó része - a technológia változása és a lemezek megbízhatatlansága miatt - már lejátszhatatlan. Úgyhogy valószínűleg annak az internetes fórumozónak van igaza - még ha ez részigazság is csupán -, aki a következőképp döntötte el a digitális-analóg meccset: éljen a film és a vésett kő!
