Az MSZP elnöksége kedden visszadobta a médiatörvény- tervezetet, amelynek létrehozásában a párt képviselői is részt vettek. A döntés Mandur László, a szocialisták vezető médiapolitikusa szerint mégsem "fiaskó". A magyarázat: nem történt más, pusztán anynyi, hogy az új médiatörvény előkészítése "a második fázisba lépett", a pártok vezető testületei elé került.

Az elnökség tegnapi ülésén ellenszavazat nélkül döntöttek úgy, hogy az öt párt politikus szakértői által kidolgozott, korábban konszenzusosként beharangozott munkaanyagot át kell dolgozni - ez azt jelenti, hogy 2009. január 1-jétől nem váltja fel új jogszabály a hatályos médiatörvényt. A párt ugyanakkor természetesen elkötelezett az új médiaszabályozás megalkotása mellett.

Mandur - indoklásként - lapunknak elmondta: - Az MSZP elnöksége szerint egy új médiatörvénybe kevesebb médiakorlátozásnak, médiarendőrségnek kell bekerülnie, és több sajtó- és véleménynyilvánítási szabadságnak. Kiérleltebbé kell tenni az újonnan felállítandó intézmények közti együttműködést, az egész koncepciót jobban hozzá kellene igazítani az uniós irányelvekhez, amelyek még a tavasz folyamán változhatnak, többi között a közmédiumok finanszírozására vonatkozó elemeikben.

Érdekes, hogy a szocialista vezetés fenntartásai csak a terv erős médiakereszttüzében váltak ismertté, azaz a pártban vagy senki nem koordinálta a többiekkel való megegyezést, vagy a kritika az elképzelésekkel szemben későn fogalmazódott meg.

Mandur szerint egyébként Magyarország akkor sem lesz késésben, ha csak tavasszal, a média világának szereplőivel és az érdekképviseletekkel folytatott szakmai vitákat követően nyújtják be az Országgyűlésnek az új koncepciót: a hazai szabályozást a jövő év végéig kell az uniós elvekhez igazítani. - Az ötpárti koncepció egyébként továbbra is elfogadható kiindulási alap - fogalmazott.

Kérdésünkre, hogy lesznek-e a történteknek következményei, nevezetesen, hogy Jánosi György kezéből kiveszik-e a további egyeztetések vezetését, azt válaszolta, hogy Jánosi megfelelő segítséget kap a frakcióból és külső forrásból is: költségvetési és versenyjogi szakértők kapcsolódnak be a munkába, de a kormányzat nem veszi át a törvény előkészítését, az ötpárti egyeztetések folytatódnak.

Ugyanakkor értesülésünk szerint mind a kancellária, mind pedig a kulturális tárca médiához értő szakértői "segítséget és hátteret" adnak ahhoz, hogy a törvény minden szempontból - szakmailag és politikailag is kiállja majd a próbát.

Arra a kérdésre, hogy szerepet játszott-e a tegnapi elnökségi döntésben az, hogy később, esetleg ellenzékként, egy jobboldali vezetésű kormányzattal szemben túlságosan kiszolgáltatottá válna a baloldal a médiában, Mandur válasza: a lehetőségét sem szabad megadni annak, hogy az önkényeskedés megjelenjen a közszolgálati médiában, és törvényileg is garantálni kell, hogy a mindenkori kormány ne élhessen vissza a hatalmával.

Pető Iván, az SZDSZ médiapolitikusa az MSZP-t hibáztatja a tárgyalások megszakadásáért, hozzátéve: a kormánypárt döntésével elzárta a további egyeztetések lehetőségét. Szerinte az átfogó szabályozás lehetősége ezzel hosszú időre ismét elszállt. Kijelentette: az MSZP lépése "asztalbontás volt". Ezek után nem érti, mire alapozva mondja azt Mandur László, hogy folytatódnak az ötpárti egyeztetések.

- Sem morálisan, sem technikailag nincsenek abban az állapotban, hogy folytassák. Mi a garancia arra, hogy nem csinálják meg még egyszer ugyanezt? - tette föl a kérdést.

A Fidesz helyettes szóvivője, Cser-Palkovics András kijelentette: egyetértenek Pető Iván álláspontjával, miszerint a szocialisták felelősek azért, hogy a médiaterület átfogó rendezése hosszú időre lehetetlenné vált.

Arra a kérdésre, hogy viszszatérnek-e a tárgyalóasztalhoz, a helyettes szóvivő azt mondta: nincs más megoldás, a mostani, kompromisszumos koncepcióba kell beépíteni a szakma javaslatait, és még az idén be kell nyújtani a parlamentnek.

- Hamarabb is szólhattak volna, rengeteg munka fekszik a tervezetben - mondta lapunknak Herényi Károly, az MDF frakcióvezetője. - Új, konkrét javaslatainkat csak azután készítjük el, hogy tanulmányozzuk az MSZP elnökségének kifogásait.

A médiatörvény módosításával változtatnának az alábbiakon:

1.) Az ORTT gyenge hatóság, nehezen érvényesíti akaratát a szolgáltatókkal szemben.

2.) Ugyanaz a testület - ORTT - felügyeli a médiumokat, amely pénzt is oszt számukra.

3.) A közmédiumokra túlzott befolyással vannak a politikai pártok, a kuratóriumok.

4.) A közszolgálati médiumok finanszírozásának mértékét nem törvény szabja, ezért "kiszolgáltatottak" a mindenkori kormánynak.

5.) Gyenge a versenyjogi szabályozás egy rohamosan bővülő médiapiacon.

6.) A rendszer alkalmatlan a digitális átállás levezénylésére.

A tervezet főbb hibái:

1.) Az ORTT helyébe lépő hatóság lényegében rendőrségi jogosítványokat kapott volna.

2.) A szerkesztőségekben és az újságírók otthonában végrehajtható eszköz- és adatfoglalások súlyosan veszélyeztették volna a sajtószabadságot.

3.) Megnövelték volna az irányító testületek számát, ezeken belül nőtt volna a nagy pártok érdekérvényesítő ereje.

4.) Az erősebb médiahatósággal az eddiginél is nagyobb politikai nyomás nehezedett volna a közmédiumokra.

5.) A tervezetet az öt párt szakértői a szakma és a közvélemény kizárásával készítették el.