A digitális könyvtárat ma nyitja meg Barroso bizottsági elnök és Reding informatikai biztos a tagállamok kulturális minisztereinek jelenlétében. A lényeg azonban az, hogy az unió az Europeanát valóban széles körben használható európai programként hirdette meg, s mindenki meg is győződhet arról, hogy az erőfeszítés nem volt hiábavaló. A hatalmas információs bázist kis csapat kis költségvetéssel hozta össze - ám csak látszólag. Bevonták ugyanis a munkába az európai egyetemek informatikai szakértőit, felhasználták a különböző, de ide kapcsolódó uniós kutatási tervekre kiutalt pénzek egy részét. Azaz nem kellett semmit sem újra kitalálniuk, inkább alkalmazhatták a felhalmozott tudást.

A könyvtárban Európa kulturális értékeit gyűjtötték öszsze. Irodalmi alkotásokat, elolvasható például Dante Isteni színjátéka, s még sok ezer mű, megtekinthetők Leonardo és Picasso alkotásai, híres filmek, történelmi dokumentumok, meghallgathatók zeneművek, s újra játszhatók emlékezetes focimeccsek. S minden címszóhoz további információk sora csatlakozik, ahogy az a portáloktól elvárható.

A digitalizálást persze nem a kis uniós csapat végzi, a munka nemzeti vagy intézményi keretek között zajlik, s ezt ösztönzi is a bizottság. Az Europeana szerkesztői összegyűjtötték, ami már elérhető, tisztázták a szerzői jogokat, azaz saját célra minden letölthető. A kétmillió darab mellé már a következő hetekben több száz ezer újabb "műtárgy" kerül. A nyitás pillanatában azonban a gyűjtemény felét Franciaország adta, s Magyarország például csupán fél százalékát. De ez gyorsan változni fog, mert például az egy százalékkal hozzájáruló Németországban háromszázezer digitalizált anyag vár megjelenésre.

A cél az, hogy 2010-ig tízmilliósra bővüljön a könyvtár. Erre további 300-400 millió eurót kell költenie az EU-nak, a tagországoknak, s az esetleg érdeklődő magánvállalkozóknak. Az Europeana éves költségvetése 2,5 millió euró lesz, a szerkesztői létszám pedig tizennégy főre emelkedik.