Szoborrá vált sportolók
Papp Lászlónak a minap mellszobrot állítottak a róla elnevezett arénában. Az öklöző annak idején tanácsadóként részt vett a Népstadion melletti szoborkert bokszoló-szoborcsoportjának megformálásában is. Ő mutatta a helyes beállást. A tanácsadást azonban a szobrász, Buza Barna két metszőfoga bánta, mert a bajnok a jobb megértés kedvéért el is játszotta az ábrázolt ütésfajtát, de néhány centivel elszámolta a távolságot, ökle nem ott állt meg, ahol kellett volna.
A most felavatott, arénabeli szobor készítője, Fekete Géza Dezső megúszta ép fogazattal. Igaz, számára nem is kellett a mozdulatot bemutatni, mert csak fejszobrot formázott. Ez még 1974-ben történt, meséli. A portré igen jó hangulatban készült, s azóta várta, hogy megfelelő helyre kerüljön. Egyébként Zugló is tervezi Papp László szobrának felállítását, de az arénán kívül, a kerület saját területén. Pályázatot írtak ki nemrég, melyre érkezett is néhány mű, de nem választottak közülük győztest.
A helyhez és a témához kapcsolódó emlék, hogy Fekete Géza Dezső apjának is volt egy híres bokszoló figurája, amellyel Helsinkiben 1952-ben szellemi olimpiát nyert (Győry Dezsővel és Antal Károllyal együtt), s ennek felnagyított, háromméteres változata a Népstadion metrómegállóba került volna. El is készült, három kőtömbből kifaragva, ám mielőtt felállíthatták volna, egy éjszaka eltűnt a helyszínről. Azóta sem akadtak a nyomára.
Már e néhány példa felidézése is érzékelteti, hogy a hazai szobrászatban a sport és a sportoló kedvelt téma volt, s néhány művész ebben a témakörben alkotta életművének jelentős részét. Sok szép sportmozdulat merevedett örökre bronzba, kőbe, és sok bajnokunkról készült szoborportré. De még többről nem. Enyhén szólva furcsa például, hogy Puskás Öcsinek csupán Zalaszabaron áll köztéri bronzmása, s Budapesten még most sincs se mellszobra, se egész alakos, bár a XIV. kerület ezt is tervbe vette.
A Ferencváros nagy futballistáinak, Toldi Gézának, Páncsics Miklósnak, Albert Flóriánnak a klubházban állnak a portrék. Az FTC első elnökéé, Springer Ferencé pedig a pálya szélén. Érdekes egyébként, hogy más együttesek "szentjeinek" csak elvétve emeltek szobrot a különböző arénákban: az MTK-pályán ott áll Orth Györgyé, Újpesten most gyűjtenek Szusza Ferencére, Kispesten Bozsiknak is, Puskásnak is csak emléktábla jutott. Majdnem lett szobra Győrben Fehér Miklósnak, a fiatalon meghalt csatárnak. Utolsó klubjánál, a Benficánál lett is, nevelőklubja, az ETO azonban elállt a megrendeléstől. A kész gipszmintát (Kliegl Sándor alkotását) Fehér egykori iskolája kapta.
A Fradinak egyébként az összes olimpiai bajnoka szoborba öntetett a népligeti edzőpályán. Többségük Mihály Gábor műve, aki saját becslése szerint legalább harminc sportszobrot alkotott eddig, s legalább nyolcvannak az elkészítésében közreműködött. Ő irányította a mogyoródi Forma-1-es pálya szoborparkjának elkészítését is, ahol a magyarországi futamgyőzteseknek domborművük, a világbajnokoknak pedig életnagyságú mellszobruk található. A mester mégis a lausanne-i olimpiai múzeum parkjában 1993-ban felállított biciklis szobrára a legbüszkébb, melyen a versenybiciklik kerekei az olimpiai karikákat adják ki - ez a műve ugyanis, mondhatni, világhírű lett.
Szép emlékműveket kapott az utóbbi években a magyar labdarúgás: 2001-ben a százéves MLSZ tiszteletére állították fel Mihály Gábor egy másik munkáját a Népstadion toronyépülete előtt. Két, labdáért küzdő játékost ábrázol a földgömb tetején. Talapzatára az összes addigi válogatott neve felkerült: 838 név. Az Aranycsapatnak pedig 2003-ban Szegeden emeltek emlékoszlopot, rajta 11 stoplis cipőből és egy fűzős bőrfociból összeállított bronz- kompozícióval, amely Kalmár Márton szellemes alkotása.
A hazai sportszobrászat legnagyobb műve minden bizonynyal a Népstadion kertjében az 1950-es években megvalósított szocreál szoborsétány, amelyhez hasonló később nem született (legfeljebb az új Nemzeti melletti színészsétányt lehet hozzá hasonlítani). Emlékezetes és nívós sportszobor-kiállítást rendeztek viszont 1995-ben a Nemzetközi Olimpiai Bizottság budapesti ülésének tiszteletére a Novotel előtti parkban. Továbbá sporttémájú alkotások (nemcsak szobrok) születését ösztönzi a rendszeresen adományozott Ezüstgerely díj is, melynek pályázati anyagát mindig kiállítják a Sportmúzeumban. De a díjat már két éve nem osztották ki.
Szobrok azért készülnek: Fekete Géza például a minap Erdei Zsoltot hívta meg a műtermébe.
