E testület nemrégiben alakult meg Csák Ferenc államtitkár elnökletével, 22 szervezet delegáltjainak részvételével. Mindjárt az első ülésen ki is jelölték a nemzeti jegyzékbe vételre az 1953 óta adományozott Népművészet Mestere díj kitüntetettjeinek tevékenységét, tudását, valamint a mohácsi busójárást. Utóbbit a világlistára is felterjesztették. Ezt szeptember 30-ig kellett megtenni.

Hogy végül is a busójárás szellemi világörökség lesz-e, azt majd 2009-ben egy 24 fős kormányközi bizottság dönti el. Az egyezményhez csatlakozott 93 tagország örökségjelölései közül fogják kiválasztani, tájékoztatott Bíró Ágnes, az Oktatási és Kulturális Minisztérium főosztályvezetője, a nemzeti bizottság titkára.

De akkor hogy lehet, hogy a Corvinákról például már most azt olvashatjuk, hogy az UNESCO szellemi világörökségének részei? Ez esetben egy másik listáról van szó: az 1992-ben alapított Memory of the World címűről, amelyet magyarul "Világ dokumentumörökség jegyzéknek" neveznek, ugyanis főleg az archívumok kincseit jegyzik rajta. Ezen jó néhány magyar produktum szerepel, a Corvin-könyvtáron kívül Kodály és Bartók népzenei gyűjtése, a korai televíziózás egy magyar találmánya: Tihanyi Kálmán töltéstárolója, a mohácsi csata előtt készült Magyarország-térkép, továbbá éppen felvételre javasolják Bolyai János Appendixét és Körösi Csoma Sándor angol-tibeti szótárát. Az ide való jelölésért azonban a Hámori József vezette magyar Unesco-bizottság a felelős.

Létezik azonban még egy UNESCO lista ezen kívül is, a Masterpieces, vagyis a mesterművek listája, amely azonban be fog olvadni a most készülő szellemi világörökség jegyzékbe. Sajnos azonban nincs rajta magyar reprezentáns, bár jelölték korábban a kalocsai népművészetet és a csobánolást, vagyis a bukovinai székelyek betlehemes játékát is. Egyelőre tehát a busójárás van versenyben, de csüggedésre semmi ok: jövőre országos méretűvé terjesztik a jelölési kampányt.

Európa is listáz

Magyar, francia és spanyol kezdeményezésre két évvel ezelőtt Európa is létrehozta a maga kulturális örökséglistáját, amelyen nem válik szét a szellemi és az épített örökség. Hazánk első jelöltje Eszterháza volt, amely eddig az egyedüli magyar helyszíne az európai örökségjegyzéknek. Idén nyáron azonban újabb négy-négy jelölést adhattak be a tagországok. Magyarország az esztergomi Vitéz János-féle studiolót, Mátyás király visegrádi palotáját, a debreceni Nagytemplomot és a szigetvári várat nevezte, amelyeket várhatóan október végén Avignonban vesznek a listára, tudtuk meg Mezős Tamás KÖH-elnöktől, a jegyzék egyik kezdeményezőjétől.