A sikertelen zeneakadémiai felvételi után orvosi egyetemet végzett Csáth elmeorvosként, íróként vált ismertté - festményeit, rajzait, zeneműveit alig ismerik. Ezekre épül Elek Szilvia A Varázsló kertje című színdarabja, amelyet áprilisban mutattak be a Nemzeti Színházban, a szerző és Jordán Tamás közös rendezésében, Miklós Marcell főszereplésével. Most szerdán pedig a Magyar Nemzeti Galériában vendégszerepel a Belső utak képei - az Art brut Ausztriában és Magyarországon című időszaki kiállításhoz kapcsolódóan. (A mentálisan sérült emberek alkotásaiból rendezett tárlat aznap este hét óráig, az előadás kezdetéig tekinthető meg.)

Csáth első, 1908-ban megjelent novelláskötetének címét kölcsönző előadás különlegesen összetett személyiségét kutatja, miközben elhangzanak fennmaradt zeneművei is. A fiatal zenekritikusként Bartókot, Debussyt, Puccinit méltató Csáth saját szerzeményeire az Országos Széchényi Könyvtárban talált rá Elek Szilvia. A zenetárba - ahol mások mellett Erkel, Liszt, Haydn kéziratai is megtalálhatók - Csáth lánya, Brenner Olga vitte be a többnyire kiadatlan, kézzel írott kottákat: kamaraműveket, hegedű- és zongoradarabokat, vonósnégyestételeket. Csáth eddig ismeretlen művei kíséretében az előadás videobejátszásain megelevenedik az adott kor atmoszférája budapesti utcákon és kórházi folyosókon.

Az életrajzi darab most a Nemzeti Galériában kerül színre