Élmény kontra életben maradás

Több szempontból is figyelemre méltó kötet a Társadalmi metszetek. Először is ritkán tapasztalható nemzedéki öszszefogást jelez a népes, 19 főből álló szerzői gárda: a szociológia doyenjei (így Ferge Zsuzsa és Gazsó Ferenc) mellett a második "nagy generáció" (Szalai Erzsébet, Laki László és mások) és a tehetséges, fiatalabb szociológusnemzedék is publikál benne. Másodszor, kiválóan ötvözi a társadalomtudományok lényegében összes műfaji és módszertani eszköztárát. Harmadszor, a magyar társadalom számos nagy csoportjáról, így a fiatalokról, a családokról, a kisvállalkozókról, a társadalom legalján elhelyezkedő szegényekről és a legtetején található elitekről közöl önmagában is értelmezhető szakszociológiai írást.

Társadalmi metszetek

Ugyanakkor - kétségtelenül - a kötet legnagyobb nóvuma az, hogy mind a 18 tanulmányon következetesen, rigorózusan végigvonul a kérdésfeltevés: milyen is a mai magyar társadalom szerkezete, hogy is néz ki a mai Magyarország? Az elmúlt két évtizedben lezajlott gazdasági-társadalmi-politikai változások nem alakították-e át annyira a magyar társadalmat, hogy a "régi" módon, azaz a munkaerő-piaci helyzet, a jövedelmi helyzet és az iskolázottság mentén már nem írható le?

Kovách Imre, a tanulmánykötet szerkesztője és több tanulmány társszerzője bevezető írásában azt állítja, hogy az említett változások olyanok, amelyek szükségessé tesznek egy paradigmaváltást. A hagyományosan osztályokra és rétegekre sorolt társadalomszerkezet tagadásának és az úgynevezett posztmodern megközelítésmódoknak az alapja a második világháború utáni gyors gazdasági növekedés, a szociális jóléti állam kiépülése a fejlett nyugati országokban. A nyitottabb, individualizálódott, fogyasztásorientált és médiavezérelt társadalmakban felbomlottak a társadalom csoportszerveződései. A szerzők olyan új fogalmakban sűrítik össze a változások velejét, mint az "élménytársadalom", a "kockázati társadalom", az egyéni élethelyzetek pluralizálódása, az alternatív életstílusok felértékelődése vagy a nagy narratívák eltűnése, és ezzel párhuzamosan a különböző valóságok megjelenése, és versenye a tömegmédiumokban.

Kérdés azonban, hogy ezek az új elméletek értelmezhe-tők-e maradéktalanul Magyarországon is. A kötet talán pont azzal tud bevonulni a hazai társadalomtudomány legjelesebb írásai közé, hogy felvetve a paradigmaváltás szükségességét, mindkét iskola követői számára teret enged, és minden szerző számára lehetővé teszi saját, egyéni válasz megfogalmazását. A válaszok egy irányba konvergálnak: magyar társadalom korántsem "élmény-" és végképp nem posztmodern társadalom. Bár a fogyasztói kultúra öntörvényűsége nálunk is egyre inkább kimutatható, a társadalom többsége kimarad a posztmodern címke alól, sőt élnek nem is kevesen olyanok, akik lassan a társadalomból is kiszakadnak. Ferge Zsuzsa számításai szerint a magyar társadalom mintegy 40 százaléka szegény, vagy közel szegény szinten él, számukra nem a különböző élethelyzetek felmutatása közötti választás az alternatíva, hanem, némi túlzással, az életben maradás.

Szinte minden tanulmány felveti a meglévő társadalomkép finomításának a szükségességét. A rendszerváltozás nem fejeződött be, az erőforrásokhoz és a tőkejavakhoz való hozzájutás versenye tovább zajlik, a társadalom differenciálódása szinte megállíthatatlan, így érdemes továbbgondolni a hagyományos elméletek mellett az újakat is, ezek révén pontosítani a magyar társadalom finomrajzolatát. E kötet maradéktalanul eleget tett a saját maga által felvetett kívánalomnak.

Szerkesztette: Kovách Imre, Napvilág Kiadó, 2006

Top cikkek
Érdemes elolvasni
Vélemény
NOL Piactér

Tisztelt Olvasó!

A nol.hu a továbbiakban archívumként működik, a tartalma nem frissül, és az egyes írások nem kommentelhetőek.

Mediaworks Hungary Zrt.