Hol marad a zsongás? - kérdezte a könyvvilág egyik tekintélyes lapja, a The Bookseller a vasárnap végződött 60. Frankfurti Könyvvásár harmadik napján. Addigra már többen szóvá tették: mintha eseménytelenebb lenne az idei könyves világmustra a tavalyinál. A kesernyés szájíz valódi oka talán kettős: egy csipetnyi csalódottság vegyül a pénzpiaci válság keltette szorongással.

A törökök a 2010-es kulturális fővárost, Isztambult hirdették. Pécsről nem esett szó

A vásár szervezői az e-book és a digitális könyv előretörésére hegyezték volna ki az idei rendezvényt. Az előkészített patronok részben el is pukkantak, mégsem volt nagy durranás. Az Amazon beharangozott új e-book-olvasója, a Kindle például "el sem pukkant". Az eszköz, amelyen a világhálóról olvashatók majd könyvek, egyelőre nem jön Európába, és nem nyilatkoztak derűlátóan a Sony szeptemberben már Angliában piacra dobott hasonló e-olvasójának elterjesztéséről sem. Az e-book piaca egyelőre kicsi, mondták, tehát várnak.

Mindazonáltal a brazil származású, Párizsban élő Paulo Coelho, Frankfurt egyik díszvendége ugyanolyan korszakváltást emlegetett, mint amilyen egykor a könyvnyomtatás föltalálása volt. Szerinte az internet új, demokratikus világa jött el, amelyben akár ingyen juthatunk szépirodalomhoz (is). A valóságos médiasztárként szereplő író elárulta, naponta három órát tölt a világhálón, hogy kapcsolatba lépjen olvasóival. Külön "kalózszájtot" működtet, mert mióta Oroszországban illegálisan föltették a netre egyik bestsellerét, milliós példányúra duzzadtak az addig gyéren csordogáló eladásai.

A hatalmas vásár területének nagyobb részét változatlanul a nyomtatott könyvek uralták. A hangoskönyv leginkább a német kiadóknál tört előre. Ott viszont kibővült a tematika: a szextől a filozófiáig minden kapható már fölolvasásban. A díszvendég Törökország kiállításán elsősorban Isztambul kapott nagyobb hangsúlyt - jó érzékkel rájátszottak a 2010-es kulturális főváros programra. (Ami a magyarokról Pécs esetében egyáltalán nem volt elmondható.) Az angol nyelvű kiadás óriáscsarnokában a gyerekkiadványok bővültek, öszszébb húzódott a főzés, a dizájn témaköre. Jelen volt persze a politika is: a Baker & Taylor bemutatta például a Newsweek jeles publicistája, Fared Zakaria címében sokat sejtető új művét, Az Amerika utáni világot. (A nagyon ambiciózus kínai bemutatón viszont hangsúlyt kapott egy szlogen: "Fektess a jövődbe, kezdj el most tanulni kínaiul!") Egy másik amerikai kiadó tervezett könyveit hirdette, Obamáról és McCainről: de csak a nyertesről szólót dobja piacra az elnökválasztás után.

Frankfurtban nagyrészt a tervezett művek jogairól folyik alkudozás. A gazdagon illusztrált ismeretterjesztő könyveket csak akkor készítik el, ha több országból, nyelvterületről jelentkeznek partnerek. A világ könyvforgalmának jelentős részét az ilyen globalizált termékek adják, közéjük tartoznak a szépirodalmi bestsellerek is. Az igazi szakmai fölfedezések a minőségi szépirodalom területén születnek. A stuttgarti magyar intézet hat kortárs hazai írónak szervezett bemutatót: a német nyelvterületen jól ismert Földényi F. Lászlónak, az első könyvével kimagasló nemzetközi sikert arató Dragomán Györgynek, a magyar irodalom propagálását is vállaló Dalos Györgynek, továbbá Harcos Bálintnak, Kalász Orsolyának és Kemény Istvánnak. Valamenynyiüket érdeklődő közönség hallgatta. A standot szervező Magyar Könyvkiadók és Könyvterjesztők Egyesülésének igazgatója, Zentai Péter László frankfurti tárgyalásai is eredményt hoztak. Eldőlt, hogy jövőre a romániai könyvkiadás vendégeskedik a Budapesti Könyvfesztiválon. Jól lobbiztunk az Európai Könyvkiadók Szövetségének tagjaival együtt: remény van arra, hogy az Európai Bizottság ugyanúgy húszról öt százalékra csökkenti a hangoskönyvek áfáját, mint azt a nyomtatott könyvekével tette. Ehhez már csak az uniós pénzügyminisztereknek kell bólintaniuk.

A Frankfurti Könyvvásáron az idén 7448 kiállítót regisztráltak. Ebből 3337 németországi, 834 brit, 662 az Amerikai Egyesült Államokból érkezett. Magyarországi kiállítóból 24-et vettek számba. Utóbbiak részben a közös magyar nemzeti, részben önálló standon jelentek meg. Némelyek, mint például az Alexandra vagy a Műszaki, az angol-amerikai csarnokban képviseltették magukat. Élénk programot bonyolítottak le a kiadók képviselői. Például a Kossuth irányítója, Kocsis András Sándor 50-60 tárgyaláson vett részt, zsúfolt volt az Európa, a Magvető vagy a Móra vezetőjének napirendje is. Az Alexandra és a Móra tulajdonosa, Matyi Dezső és Janikovszky János saját mesekönyvei eladásáról is egyeztetett.