Kincskeresés a Louvre-ban
Az elmúlt hét végén koncentrált formában, rangos helyszíneken jelent meg a magyar kultúra a francia fővárosban. A leglátványosabb sikert Pintér Béla társulata aratta: a Le Monde kritikusa varázslatosnak minősítette a Parasztopera előadását, amelynek különlegessége, hogy zenéjének alapját a magyar folklór és a barokk muzsika kontrasztja adja. Az újságíró elragadtatottan ír a magyar színészek stílusos és érzelemdús játékáról. A magyar csapat az egyetemi város színházában adja elő a darabot, a pénteki előadás után Pintérnek kérdéseket tehetett fel a közönség.
Vincennes egyik színházában ugyanekkor Daniele Douet majdnem másfél órás monodráma formájában adta elő Kosztolányi Pacsirta című regényének feldolgozását. A francia színésznő néhány évvel ezelőtt ajándékba kapta a könyvet, és annyira magával ragadta, hogy átírta színpadra. Egy harmadik színház is beszállt a hétvégi minifesztiválba: a bobignyi MC93-ban - ahol a Krétakör is gyakran fellép - egy ismert írónő olvasott fel részleteket Márai Sándor A gyertyák a csonkig égnek című művéből. Linda Le a Népszabadság tudósítójának elmondta, hogy a könyvet véletlenül találta a vonaton, egy utastársa hagyta az ülésen. Ez utóbbi két esemény kevesebb reklámot kapott ugyan, de ez semmit nem von le a jelentőségükből.
Mint ismeretes, a Louvre-ban állítják ki a Szépművészeti Múzeum németalföldi grafikai gyűjteményének néhány darabját. A látogatóknak ajánlom, hogy legyen náluk térkép és iránytű, mert nagyon nehéz megtalálni a négy eldugott termet. Szerencsére a hosszú keresgélés közben is annyi szépet lehet látni, hogy az élmény csökkenti a bosszúságot. De még nincs vége a kulturális tobzódásnak: egy hétig minden este magyar filmeket vetítenek a L'Entrepot moziban, többek között Mundruczó Kornél, Bollók Csaba, Kocsis Ágnes, Till Attila alkotásait. A Cinémagyar elnevezésű eseménysorozat egyik sajátossága, hogy két magyar egyetemista lány szervezi, akik a családi segítségen kívül senkitől semmilyen anyagi támogatást nem kaptak.