Az biztos, hogy a hármas Picasso-kiállítás szervezői bátran vállalták, hogy egyszerre három párizsi múzeumban próbálják bemutatni, kik és hogyan hatottak a katalán mesterre. Anne Baldassari, az egyik kurátor a sajtóbemutatón elmondta, hogy ilyen, Picasso alkotásainak legmélyebb gyökereit feltáró tárlatot még soha nem rendeztek. Picasso saját magát kannibálnak nevezte, azaz szívesen vett át motívumokat más művészektől, anélkül természetesen, hogy a legcsekélyebb mértékben másolta volna őket. Az érdekelte, hogy az adott nagy mester mennyiben hozott újat, mennyire forradalmasította a festészetet az adott korban.

A fiatal festő 1900-ban hazáját képviselendő vett részt a párizsi világkiállításon, és itt ismerkedett meg először komolyabban és személyesen a nagy elődök munkáival. A kiállítás legnagyobb és legizgalmasabb része a 200 művet befogadó Grand Palais-ban tekinthető meg. Itt a látogatót Picasso 1938-ban készült A művész a vászon előtt című festménye üdvözli elsőként, erre El Greco Egy művész képe című festménye felel. Egy egész termet megtöltenek a különböző önarcképek, Picassót itt Delacroix, Rembrandt, Gauguin, Goya, Cézanne veszi körül. Nincs idő nagyon ámuldozni, mert megjelennek a meztelen nők, Cézanne, Renoir, Ingres és persze Picasso alkotásai.

Külön falon láthatók Picasso és El Greco 350 év különbséggel készült lovas képei. Azután következnek az ún. fekete képek, a katalán mestert El Greco, Goya, Velázquez, Ribera inspirálhatta ebben a korszakában. Picasso és Velázquez törpés képeiben csak annyi az azonosság, hogy hasonlóan ülnek az alanyok. Érdekes a Variációk elnevezésű terem, ahol bemutatják Picasso Ménines-variációit, amelyet Velázquez nyomán készített a művész, aki 1957-ben csaknem fél évre bezárkózott egy cannes-i villába, hogy megfesse e sorozatot. Ugyanitt látható A szabin nők elrablása, Poussin és Picasso (több) feldolgozásában. A további termekben még összehasonlíthatjuk Picasso és Van Gogh bohócos képeit, Goya, Rousseau, Ingres, Cézanne, Manet női portréit, Picasso és Courbet szajnai képeit, végül ismét meztelen hölgyek bájaiban gyönyörködhetünk, Tiziano, Goya, Rembrandt, Ingres
és persze Picasso feldolgozásában.

Ha maradt még szufla, a látogató átszaladhat még a Louvre-ba, ahol Picassót Delacroix-val "hozták össze", azután irány az Orsay Múzeum, ahol Manet a spanyol festő partnere. Pazar névsor, nem kétséges. Számos mű évtizedek óta nem hagyta el kiállítóhelyét. A rendezők, akik három évet áldoztak a tárlat előkészítésére, a művek kölcsönzését részben úgy oldották meg, hogy barterüzleteket kötöttek néhány nagy múzeummal (a madridi Pradóval, a londoni National Galleryvel, a hamburgi Kunsthalléval), így ezeken a helyeken a következő években komoly Picasso-kiállításokat rendeznek.

A párizsi hármas tárlat költségvetése 4,3 millió euró. A Grand Palais hetente ötször este 10-ig várja a nézőket. A cél: naponta tízezer látogató.

Pablo Picasso Matador című képe