Könyvet lopni bűn
Az ötvenhét fiókos Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár (FSZEK) polcairól egyre több könyv (és más információhordozó) tűnik el, a kölcsönzésből adódó veszteség viszont néhány év alatt drasztikusan csökkent. A kár mindent egybevetve eléri az évi húszmillió forintot.
Az intézmény szabadpolcait a rendszerváltás után kezdték el a korábbinál nagyobb intenzitással dézsmálni, a hiányráta mostanában négy ezrelék körüli. Első blikkre nem tűnik megrázónak az arány, de ha átváltunk számokra, úgy már eléggé: a 2 millió 800 ezres állományból nagyjából 11 ezer darab tűnik el örökre egy évben - egy kisebb könyvtárnyi anyag. Még nagyobb baj azonban, hogy a FSZEK már a négy ezreléket is egyre nehezebben tudja tartani - közölte érdeklődésünkre az intézmény gazdasági-műszaki főigazgató-helyettese.
Deák Sándor elmondta: természetesen a FSZEK is igyekszik őrizni javait, a könyvek csipognak, ha át akarnak velük sunnyogni a kapun. De a lopásgátlást csak a nagyobb könyvtárakban engedhetik meg maguknak, amúgy meg nincs az a csipogó, amelyet avatott kezek ne tudnának hatástalanítani. Sajnos - jegyezte meg - a könyvrablók már nem csak mindenre elszánt bibliofilek, akik azért lopnak, mert az áhított kötetet máshonnan nem tudják beszerezni; náluk is megjelentek a megélhetési könyvtárlátogatók, van köztük, aki megrendelésre dolgozik, komplett listával. Az iparosodásra utal az is, hogy egy antikvárius - nevezhetjük nyugodtan orgazdának is - egyszer nagylelkűen felajánlotta: a könyvtár jó magyar forintokért visszaveheti tőle saját, FSZEK-pecsétes könyveit, amelyeket korábban szemrebbenés nélkül vásárolt meg a tolvajoktól. A központi könyvtárban pár éve elkövették azt a hibát, hogy drága szótárakat tettek ki a polcokra - néhány nap alatt alig maradt belőlük hírmondónak, pedig igazán szép, testes kötetek voltak.
A tolvajok mindenekelőtt a kurrens, drágább darabokat viszik. Nincs kritikusabb vagy kevésbé kritikus könyvtár, a lopások száma csak az intézmény méretétől függ - vagyis a nagyobb könyvtárakból tűnik el a legtöbb könyv.
Ami a kölcsönzést illeti, szebb a kép. A veszteség itt alig több mint a fele a szabadpolcosnak - durván hatezer kötet évente -, és az intézménynek egyre több könyvet sikerül visszaszereznie. Néhány éve ugyanis új behajtási rendszerben dolgoznak, már az első felszólításkor, azaz a kölcsönzési idő lejárta utáni 18. napon jelzik, hogy bírósághoz fordulnak, ha nem kapják vissza a köteteket rögvest. Ezek a levelek hatásosak, a delikvensek 80 százaléka legkésőbb a negyvenedik napon lerója tartozását. 2002-ben még 24 millió forint volt az az évi behajthatatlan kinnlevőség, tavaly viszont már csak szűk 8 millió.
A FSZEK majdnem 105 millió forintot követel a vissza nem vitt könyvek miatt. Éves vesztesége - a lopásokat is figyelembe véve - eléri a húszmillió forintot. A hálózat tavaly 172 millió forintot költhetett új dokumentumok beszerzésére, ennek az összegnek a 11 százaléka szőrén-szálán eltűnt az olvasóknál.
