A XII. kerületi rendőrkapitányság vezetője, Fülöp Valter nem mindennapi figura. Művelt, olvasott nyomozó, aki egyben remekül használja a kapitányság tagjainak erősségeit. Csapatjátékos és vezető egy személyben. És hát a "kardon" túl a tollat is remekül forgatja: 2004-ben könyve jelent meg Ambrus Attila elfogásáról, A whiskys nyomában címmel.

Tizenhárom év tapasztalatai, számos megoldott ügy és elfogott bűnöző után az alezredes biztosan állítja: a jó nyomozó ésszel és érzelmekkel, logikával és megérzésekkel dolgozik. "Hazánk rendőrei és rendőrnői jelentős része magasan képzett a kriminalisztika számos területén, de talán mondanom sem kell, hogy legnagyobb fegyverük a szürkeállományuk és a hivatástudat." A kemény jellem is létfontosságú. A jó nyomozó nem billen ki a lelki egyensúlyából, ha egy gyilkossági helyszínen kell nyomokat gyűjtenie. A munka, az állampolgárok védelme iránt érzett elkötelezettség a nyomozói munka alapköve is egyben.

A XXI. századi nyomozói munka persze a technika csodái nélkül nem is létezhetne... gondoljuk ezt mi, laikusok. Az alezredes úr csak mosolyog ezen. "A tévésorozatokban látható technika egy része reális, másik részük azonban még nem létezik, vagy csak kísérleti stádiumban van. A helyszínelés során egy ťtényezőnekŤ van kimagasló szerepe: az alaposságnak. A kezdetben jelentéktelennek tűnő dolgoknak később kulcsszerepe lehet." S mivel az emberi érzékszerveket és leleményességet a technika legfeljebb felerősítheti, Fülöp ezért ajánlja nyomozóinak és rendőreinek, hogy olvassanak és figyeljenek meg minél többet.

Leleményességből sincs hiány! A whiskys első alkalommal történő elfogása például a határőrök gyors észjárásán is múlt. A Frankel Leó utcai bankrablás során Ambrus több mint 18 millió forintot zsákmányolt - a nyomozók jól tudták, hogy ennyi pénzzel már "el lehet tűnni", így az országhatárokon is készültek a whiskys felbukkanására. Ambrus - mielőtt elindult volna a határhoz - még hazaugrott, hogy bepakoljon: mellesleg magával vitte a kutyáját is. A határőrök ezt használták ki, és úgy szállították ki a kocsiból, hogy elkérték a kutya oltási papírjait. Ambrus később bevallotta, hogy ő nekiment volna határőrnek, sorompónak is... de az oltási papírokra nem fogott gyanút.

Van-e titkos fegyver? "A türelem. Az idő mindig nekünk dolgozik. Aki bűncselekményekből él, az előbb-utóbb hibázni fog. Üldözött vadnak lenni kíméletlen állapot, nagymértékben hat a pszichére" - teszi hozzá Fülöp. A valóság és a fikció itt nagyon élesen elválik - gondoljunk csak a filmekben látott pörgő jelenetekre, a villámgyors nyomozásokra.

A bűnözés pszichológiája hosszú utat járt be napjainkig. A nyomozók, ha különösen kényes esettel találkoznak, mindig mélyebbre néznek, tovább kutatnak. "Nem győzöm hangsúlyozni az empátia fontosságát - meg kell tanulnunk az ellenfél agyával gondolkodni" - mondja Fülöp alezredes. Ez ugyanúgy vonatkozik egy bankrablás felderítésére, mint egy sorozatgyilkos kézre kerítésére. Az alezredes találkozott már számos olyan esettel, ahol a nyomozócsapatnak a gyanúsított és az áldozat előtörténetét is végig kellett tekintenie, hogy megoldást találjon. A modern pszichológiára természetesen ilyenkor is támaszkodnak.

Ahogyan Fülöp kifejtette, nem volt kivétel Ambrus Attila sem. A Gyorskocsi utcai szökését követően állandó félelemben élt - nem akart börtönbe kerülni. Alig mozdult ki az utcára, esténként pedig az alkoholba menekült. Sőt, az alezredes azt is elárulja, hogy nem egy bűnöző számára szinte megváltás, amikor elfogják a rendőrök: végre vége a menekülésnek és az állandó bizonytalanságnak.

Rabló és pandúr nem eresztik egymást! A XXI. század vívmányai, a pszichológia és az emberi tudományok fejlődése jelentősen segítették mindkét oldalt, de a tényen nem változtathattak: akár a való életről beszélünk, akár a filmvászonról, bűnözők voltak, vannak és lesznek.