Hús-vér művész
- Mikor tartóztatták le utoljára?
- Annak már vagy húsz éve, előtte gyakori vendége voltam a bécsi rendőrőrsöknek. Persze manapság is gyakran feljelentenek.
- A vád?
- Vallásgyalázás, emberi jogok megsértése, közösség elleni izgatás, garázdaság. Ezekre hivatkoztak azok a magyar egyházi szervezetek, politikai pártok, állatvédők, magánszemélyek is, akik bepereltek, és a Kiscelli Múzeumban rendezett kiállításom bezárását követelték.
- Ha nincsenek tiltakozók, sosem zarándokoltak volna tömegek a tárlatra.
- Nem is bántam a botrányt, mert így sokan kénytelenek voltak belepillantani a tükörbe, amelyet tartok. Orgia-Misztérium Színházam kellékei, fotói révén szembesültek saját magukkal.
- Ausztriai birtokán berendezett színházában állatokat zsigerel ki, bárányt tép szét, embereket "feszít keresztre" jelképesen. Folyik a vér, a vizelet, a fekália keveréke. Hűlő szervek között turkál, és teheti ezt a közönsége is. Aztán ínycsiklandó ételt készítenek a maradványokból, és felfalják.
- Mert nem öncélúan gyilkolászunk. Mindössze reprodukáljuk a mindennapi élet láthatatlan folyamatait. Legfeljebb nem vagyunk annyira álszemérmesek, hogy ne vegyünk tudomást a húsevést megelőző történésekről. Az ember ragadozó lény maradt, csak túlzottan kifinomult ahhoz, hogy ennek valamennyi velejáróját vállalja.
- Kínos a szembesülés.
- Ötven éve az emberi természet legalapvetőbb jellemzőiről beszélek. A kegyetlenségről például, amely a kereszténység történetét is végigkövette. Amit már a római teátrumokban meggyilkolt rabszolgák láttán is imádott a néző, és amit gyakran kikövetel az Irakban szolgáló katona szervezete is. Ezért focizik emberfejekkel, és ezért mámorosodik meg ettől.
- Sokak szemében ön is hasonló szörnyeteg.
- Mert nem hajlandóak velem gondolkozni. Szertartásom kellékei, mint a belek és vér, láttán elfordulnak, és beszorulnak az undor sorompója mögé. Pedig sokat tanulhatunk magunkról a közvetlen tapasztalás útján, ha érezzük a fojtogató szagokat, megtapintjuk a hús-vér valóságot. Megtanulhatjuk egységben szemlélni a szervesen buja életet, amely magában foglalja a halált. Az élet élvezetével elfogadhatóvá válik a halál.
- Létezik önnél tabu?
- Nem létezik. Nem megszentségteleníteni akarom a szent tárgyakat, amikor profán tárgyakkal párosítom őket. Nem sértegetni akarok ezzel, hanem a történelmileg kialakult tabuk okát kutatom. Az emberi gondolkodás, kultúrtörténet változásait. Elegyítem az antik tragédiát, a keresztény passiót és a XX. századi vágóhidakat.
- Ehhez Ausztriában a törvény értelmében 1982 óta joga van. Persze a művészi szabadság jogi deklarálása nem zárja ki a támadásokat.
- Van, aki vigalmi adót akar rám kivetetni a többnapos orgiaszínház miatt; kiszáll a birtokomra az állategészségügy; tüntetnek ellenem.
- A Kiscelli Múzeumban meg kék festékszóróval Dávid-csillagot fújtak óriási, vérvörös festményére.
- Marcel Duchamp piszoárjába is többen belevizeltek.
- Igaz, a Kiscelli Múzeum több száz éve nem templomként működik, a kiállítótér szakrális múltja miatt úgy érezték, szent teret sért.
- Működő templomban is állítottam már ki. Arles-ban, Kölnben. Ez felerősíti a mondanivalómat.
- Bevonult a világ legnagyobb múzeumaiba, Ausztria után pár hete Firenzében is megnyílt önálló múzeuma. Múzeumait több felekezet papja felszentelte, állami kitüntetéseket kap.
- Ez a világ menete. A XX. század üldözött, betiltott művészei a művészettörténet részévé váltak.
- Szombati kiállításmegnyitóján sem az egyház, sem az állatvédők nem tüntettek. Pedig újra látható véres miseruhája, amelyben állatokat áldozott.
- Véres híradók trenírozzák a szemet és a lelket. Akcióim csöndben belesimultak ebbe a világba.
