A világ legnagyobb cikkarchívuma

A Google már megint olyan tartalom közreadásából profitál, amelynek az előállításához nem volt semmi köze - némi rosszmájúsággal akár így is bemutathatnánk a vállalat új szolgáltatását. A keresőóriás ezúttal a médiapiacra tette be a lábát, mégpedig angol nyelvű lapok archívumainak digitalizálásával és kereshetővé tételével. Hogy a dologban a Google számára mi az üzlet, az világos (a Google Newsen belül elérhető News Archive-keresések egy része fizetős, a találatokhoz pedig a program hirdetéseket párosít a tartalom alapján), az viszont kevésbé egyértelmű, hogy a lapok miért látnak fantáziát az ötletben.

De hogy látnak, az kétségtelen: eddig többtucatnyi amerikai újság vállalta az együttműködést.

Bár a Google csak most jelentette be, a lehetőség az USA-ban valójában már két éve elérhető, és azóta zajlik az archívumok beszkennelése is (itt egyébként egy intelligens szkennelésnek nevezett módszert használnak: a címek linkként működnek, ugyanakkor megmarad az eredeti betűtípus, tördelés, illusztrálás, sőt még a hirdetések is változatlan formában olvashatók). A költségeket a vállalat állja, a kiadók csupán a nyersanyagot és a szükséges szerzői jogi engedélyeket adják. A "nagyok" közül eddig egyebek között a The New York Times, a The Washington Post és a Times állt be a sorba, a kevésbé ismert orgánumok közül pedig például a Québec Chronicle-Telegraph, Észak-Amerika legrégebbi, 244 éves újságja is olvasható már az interneten, méghozzá a kezdetekig visszamenően. Eddig mintegy 100 kiadvány több millió cikke került, illetve kerül be folyamatosan a nagy közös archívumba.

A kezdeményezés egyelőre megosztja a sajtószakmát. A nyomtatott újságok online kiadásait érintő, eddig meglehetősen hézagosan kidolgozott "tartalomipari" üzleti tervekben többnyire kulcsszerepet kaptak az archívumok: ha egy kiadót megkérdezünk, hogy szerinte mit lehetne (vagy mit lenne érdemes) pénzért kérni az internet felől érkező olvasóktól, nagy valószínűséggel azt a választ kapjuk, hogy a régi számok tartalmát. A digitalizálás azonban sokba kerül, és ebben a Google kétségtelenül sokat segít (aztán persze a hasznot is ő aratja le), ráadásul ezzel egyfajta küldetést is teljesít, hiszen a történelem és az emberi kultúra jelentős részét éppen a lapok archívumai őrzik. Az ellentábort gyarapítják a fizetős - többnyire az előfizetéses modellt követő - archiváló- és keresőrendszerek is, mint amilyen például a pressdisplay.com vagy a mygazines.com.

Kevéssé közismert, hogy hasonló ingyenes próbálkozások Magyarországon, magyar nyelven is vannak: az OSZK működteti az interneten elérhető Elektronikus Periodika Archívumot (epa.oszk.hu), és ugyanez a profilja a huszadikszazad.hu keresőjének is. (H. M.)

Top cikkek
Érdemes elolvasni
Vélemény
NOL Piactér

Tisztelt Olvasó!

A nol.hu a továbbiakban archívumként működik, a tartalma nem frissül, és az egyes írások nem kommentelhetőek.

Mediaworks Hungary Zrt.