Possmann szerint az internet és a digitális média korszakában másként kell bánni a "kikötéses" kategóriába tartozó, "történelmileg terhelt" filmekkel is. - Tisztában vagyunk vele, több mint érzékeny kérdéséről van szó. A kuratóriumban azonban keressük annak lehetőségét, hogy a modern média felhasználásával miként lehetne úgy széles körben hozzáférhetővé tenni a "kikötéses filmeket", hogy közben ne szegjük meg saját szigorú szabályainkat - mondta lapunknak nyilatkozva a wiesbadeni székhelyű alapítvány vezetője.

A híres német filmrendezőről, Friedrich Wilhelm Murnauról (1888-1931) elnevezett intézményt 1966-ban hozták létre, a mintegy hatezer filmből álló gyűjtemény az 1940 előtt forgatott rövidfilmeket, hangos-, és némajátékfilmeket öleli fel. Negyven film, a többi között a szövetségesek által a második világháború után tilalmi listára tett Jud Süss tartozik a németül Vorbehaltsfilmnek nevezett "kikötéses kategóriába", ezek jogai szintén az alapítványnál vannak. Az antiszemita propagandaművek mellett ide sorolják a második világháborút dicsőítő és a németek végső győzelmére buzdító filmeket, például a szintén Harlan által forgatott Kolberget.

A "kikötéses" filmek nyilvános bemutatását az alapítvány csak úgy engedélyezi, ha a vetítést az uszító propagandamegnyilvánulásokat és a történelmi hátteret alaposan körbejáró-megvilágító bevezető előzi meg. Elvárják, hogy a rendezvényt szakképzett referensek vezessék, akik a vetítést követő vitát is moderálják, így biztosítva tudományos jelleget a rendezvénynek. Külföldi vetítés esetén az alapítvány előzetesen kikéri a német külügyminisztérium véleményét, s csak a tárca hozzájárulásával kölcsönzik ki a kópiát. A Jud Süss mellett leggyakrabban a "hősi kitartást" propagáló Kolberget kérik ki - derült ki Possmann szavaiból.

A Gede testvérek az idén júliusban a Murnau Alapítvány engedélye nélkül szerveztek Budapesten Jud Süss-vetítéssorozatot, ezért Possmannék - akik a Népszabadság megkeresése nyomán értesültek az esetről - büntetőfeljelentést tettek
a wiesbadeni ügyészségnél.
- Mindenképpen végig akarjuk vinni az ügyet, szeretnénk demonstrálni, hogy egy ilyen viszszaélés nem maradhat következmények nélkül - mondta Possmann, aki 2006 óta vezeti az alapítványt, de azóta nem tud a budapestihez hasonló esetről. Ami a büntetőfeljelentés nyomán elindított nyomozás állását illeti, Possmann szűkösnek nevezte az ügyészségtől kapott tájékoztatást. Elismerte azt is, sok engedély nélküli vetítésről - azok konspiratív jellege miatt - egyáltalán nincs tudomásuk. Ráadásul az Egyesült Államokban a Jud Süss és más "fenntartásos" náci propagandafilmek könnyen letölthetők az internetről. A kuratóriumban azt is vizsgálják, milyen jogi lépésekkel akadályozhatnák meg a letöltéseket és a DVD-s terjesztéseket. Nem akarják azt a látszatot kelteni, hogy tétlenül nézik a jogsértéseket.