Ledózerolják az Erkel Színházat, ezzel együtt pedig Bernáth Aurél két freskója: Az ember tragédiája és a Szentivánéji álom című falképe is odavész. Ez a nyomasztó vízió nyugtalanította a Magyar Nemzeti Galéria főigazgatóját, Bereczky Lorándot, amikor tavaly novemberben ünnepélyesen bejelentette: levélben fordul a Kulturális Örökségvédelmi Hivatalhoz, és kezdeményezi a kép védetté nyilvánítását.

A kilencvennapos eljárási határidő lejárta után nem érkeztek megnyugtató hírek a képek végleges sorsáról, a szakma azonban nem nyugtalankodott, mert az eljárás indítása automatikusan egyet jelentett az ideiglenes védettség státuszával.

Csakhogy eljárás nem indult. Egészen múlt péntekig, amikor is Tölgyesi Gábor, a Magyar Nemzet újságírója indítványozta azt. - "A Bernáth-freskókat a megsemmisülés fenyegeti" - írta pénteki cikkének alcímében a lap. Arról a lehetetlen állapotról is beszámolt, hogy míg Závecz Ferenc szakállamtitkár szerint a képek nem védettek, a Nemzeti Galéria szerint már öt-hat éve azok. A kínos ellentmondás eloszlatása végett az újságíró fellapozta a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal védettműtárgy-listáját, amelyben Bernáth óriás falképei közül csak a Képviselői Irodaházban található, Munkásállam című szekkó szerepelt.

A sakkozó Kádár Jánost és a bámészkodó Aczél Györgyöt is feltüntető, 1973-as tablót legutóbb 2004 tavaszán a fideszes Halász János indítványára távolították volna el. A művet maga Bereczky mentette meg azzal, hogy levédte, mondván, nem volna illendő a szép új világot képrombolással kezdeni. Akkor azonban még "házon belül" nyilvánította sérthetetlenné a képet, akkoriban a Nemzeti Galéria döntött ugyanis ilyen ügyekben.

Időközben aztán kiderült, mindez hatósági feladat, így került át az örökségvédelmi hivatalhoz. Az Erkel színházbeli alkotás ügyet azonban - beadvány híján - eddig nem vizsgálta a kijelölt hivatal.

- Ha levédenék, az sem jelentene biztonságot - mondja most Bereczky, és hozzáteszi, a kérvény postázása óta nem értesítették a fejleményekről, de az nem is kötelessége a hivatalnak. Szomorúan még annyit mond: a döntés esztétikai alapon születik. A fiataloknak pedig nem ízlése szerint való egy ilyen kép, nekik ez nem szívügyük. Csak az öregeknek.

Most úgy tűnik, senkinek sem az.

A Blaha Lujza tér egykori Sajtóházának faláról "lementett" - 2004 óta védettséget élvező - Szűr-Szabó József-féle falkép sorsa eldőlt. A Vörösmarty utca 47/A alatt, jövő novemberre felépülő MUOSZ-székház tervrajzain már kijelölték a falat, ahova kerül.