Ez az öszszeg 2007-re 173 milliárd fölé növekedett. Ez a 10 milliárdos, valamivel több mint 6 százalékos növekedés nyilván kevés volt a feladatok ellátásához szükséges összegek reálértékének megőrzéséhez.

A változás a költségvetési kiadásokon belül nagyon figyelemreméltó: az önkormányzati kulturális pénzköltés 2003-ban a kiadások 60 százalékát tette ki, míg 2007-ben ez a részesedés 70 százalék fölé növekedett. Ily módon következett be az a folyamat, amely jelentősen átrendezte az állami pénzekből finanszírozott kulturális kiadások területét. Hiszen amíg a központi kulturális kiadások 2003-ban még az önkormányzati kiadások közel kétharmadát tették ki, ez az arány az időszak végére már alig haladja meg a 40 százalékot.

A közgyűjtemények helyzete a költségvetési lehetőség oldaláról azért érdekes, mivel a kulturális szervezeteknek ez a "szelete" zömmel, meghatározó arányban költségvetési intézményekből áll. A költségvetési kiadások belső arányaiban, a kiadásokból való részesedésben a legnagyobb tortaszeletet a múzeumok jelentik közel 19 százalékos kiadási részarányukkal. De ettől szinte csak hajszállal marad el a könyvtárak 18 százalékos részesedése. A sort a sokkal szerényebb lehetőségeikkel a levéltárak zárják.

Ezek az intézmények a költségvetési kiadásokból 3 százalékkal részesednek. A három gyűjteményi terület kiadásai egymáshoz viszonyítva nem mutattak más képet 2003-ban sem, csupán a kulturális kiadásokból való részesedés volt halványabb. A könyvtárak és levéltárak kiadásai nem meglepő módon az időszak egészében alapvetően önkormányzati finanszírozásúak voltak. A múzeumok esetében más a helyzet. Amíg 2003-ban a központi fenntartású múzeumok kiadásai a múzeumi költések 55 százalékát jelentették, addig 2007-re ez arány 45 százalékra apadt.