Eliezer Wiesel, azaz Wiesel Lázár sorsának eddigi nyolcvan éve Máramarosszigeten kezdődött és Buchenwaldban végződött első felében a pusztulás szakadékának szélére ér. Ahonnan többé nincs igazi menekülés. Túlélés lehet. Fennmaradás, emlékezés, aggódás, jövendölés, csüggedés, remény és harc. Mindez cikkekben, könyvekben, tanításban. Közel negyven könyve, köztük néhány magyarul is megjelent, erről szól. A túléléshez szüksége van új nyelvekre, elsőként és leginkább a franciára. A Nobel-békedíjas amerikai professzor, számos egyéb elismerés birtokosa, a Wiesel Alapítvány az Emberiségért létrehozója, egyik legismertebb szakértője a holokausztnak nem mulaszt el alkalmat, hogy fölhívja a figyelmet a fasiszta restaurációs szándékok fölbukkanó jeleire, a vészkorszaktagadásra, mindenféle kirekesztésre, gyűlöletkeltésre. Szerinte a legnagyobb veszélyt az internet útján terjesztett hazugságok jelentik, amelyek különösen a fiatalságra hatnak. Az új évezred sem neki, az éber túlélőnek, sem nekünk, kortársaknak nem hozott megnyugvást. (V. Gy.)