Mert a mellékelt CD-n harmincöt régi, míves térképben gyönyörködhetünk. Mert az oldalak "zsebeiben" és az oldalak közé ragasztott tasakokban a legjelesebb felfedezőkhöz, utazókhoz kötődő több tucat fakszimilét találunk - a szöveges hasonmások fordítása a kötet végén olvasható. A legmeglepőbb fakszimile egy jezsuiták alkotta, Kínában 1602-ben nyomtatott világtérkép (mai könyvészeti érdekesség, hogy a kötet impresszumában ez olvasható: "Gyártás és kötés: Kína").

Riffenburgh elmondja, hogy Kolumbusz előtt is megfordultak már európaiak az Újvilágban, Ázsiában és Afrikában. Kolumbusz pedig - legalábbis eredeti szándékához képest - kudarcot vallott, hiszen nem jutott el Indiába. Ami, persze, csöppnyit sem von le az érdeméből, okkal tartjuk éppen őt Amerika felfedezőjének. Inkább az gondolkodtathat meg bárkit, hogy minden esetben helyénvaló-e a felfedezés kifejezés. Hiszen Amerika (és vegyük hozzá Ázsiát, Afrikát és Ausztráliát) "felfedezetlenül" is sok ezer év óta lakott tája volt már a világnak.

A kötet nagyobbik fele természetszerűleg a Kolumbusz utáni utazókról, tudósokról, kalandorokról, kereskedőkről, hittérítőkről szól. Temérdek szikár, de nagyon érdekes adattal és nem kevesebb színes, de nagyon szikáran előadott történettel. Vajon hányan tudják, hogy a Föld első körülhajózójaként közismert Magellán útközben meghalt, és így ő nem, csupán néhány társa mondhatta el magáról a földkerülés dicsőségét. Valószínűleg az is sokaknak újdonság, hogy Alfred Russel Wallace malajziai és indonéziai tapasztalataiból Darwinéhoz hasonló következtetésekre jutott. És talán az sem köztudomású, hogy az Afrika-kutató Samuel Bakernek az őt útjain elkísérő felesége, Florence Baker magyar volt. Kár, hogy a kötetből nem derül ki a lánykori neve: Sass Flóra. És nem a legszerencsésebb szóhasználat, hogy Alexander von Humboldt Dél-Amerikában "elektromos méréseket végzett" - pontosabb lett volna azt írni, hogy a Föld mágneses terét vizsgálta.

A névmutató száznyolcvanhárom személyt sorol fel. Közülük négy magyart: Sass Flórán kívül az Ázsia-kutató Stein Aurélt és Vámbéry Ármint, valamint az Afrika európaiaktól addig nem ismert területeire eljutó Teleki Sámuelt. A szövegben mindőjükről elismeréssel szól a szerző.

Pompás ez a főképpen az angol Királyi Földrajzi Társaság dokumentumaira támaszkodó, azok jó néhányát itt is közreadó kötet. Megéri az árát.

Gulliver/Nemzeti Tankönyvkiadó,
80 oldal + fakszimilék + CD, 8500 forint

A Yellowstone Nemzeti Park világhírű gejzírje, az Old Faithul. Kevesen hitték el John Colternek 1806-ban, hogy ilyen létezik