Mentik a római erődöt

Alig másfél méterre emelkednek ki a parti homokfövenyből a római kori Contra Florentiam erődjének falmaradványai Dunafalvánál. Néhány éve még jóval több látszott belőlük, ám minden nagyobb árvíz bontott valamicskét a majd' kétezer éves falakból, az elsodort építőkövek ott hevernek szétszórva a rom körül. A hajdani kikötőerőd falainak egy része valószínűleg eleve a vízben állhatott. Biztos legalábbis, hogy parti bástyáitól falak indultak a víz felé, amelyek - mint a búvárrégészek kimutatták - facölöpökön álltak a mederben.

Sőt, a Mráv Zsolt vezette legújabb ásatások szerint a parti építményeket is cölöpök hordozták.

Contra Florentiam a Dunaszekcső területén létezett Florentiam (más néven Lugio) ellenerődje volt. Ha tetszik: római hídfőállás a Barbaricumban. Innen indult ki a Pannóniát Daciával összekötő útvonal, s az erőd annak ellenőrző pontjaként szolgált.

Florentia a partomlások következtében már rég megsemmisült, s mint látjuk, Contra Florentiam is közel áll ehhez. A legutóbbi, 2006-os, nagy árvíz után csak az említett néhány falcsonk maradt a két hajdani sarokbástyájából, és egy részlet az egyik összekötőfalból. Ezek is a helyükről elmozdulva, alig 1-1,5 méternyit kiállva a parti homokból. Az Oktatási és Kulturális Minisztérium tavaly biztosított 7 millió forintot, amiből megkezdődhet az állagvédelem és a helyreállítás. Most már csak a hogyan a kérdés.

Rainer Péter, a stabilizálás és rombemutatás terveinek készítője vasbeton alapra helyezné vissza az egyik bástya meglévő faldarabjait, s a partról összegyűjtött, ott szétszóródott eredeti erődkövekkel egészítené ki a bástya alapnégyzetéből hiányzó szakaszokat. Mindezt úgy, hogy a még egyben lévő részeket belefalazná a rekonstrukcióba. Kötőanyagként azt a traszcement habarcsot használná, amit a rómaiak. Ez ugyanis jól bírja a vizet.

A műemléki tervtanács azonban jobbnak látná, ha a maradványok nem volnának befalazva, s nem vasbeton alapra, hanem például csak egy tálcára lennének visszahelyezve, amely követné a bástya alapvonalát, s a föld alatt szintén lábakon állna, mint ókori elődje. A terveket tehát átdolgozzák, azonban az előkészítő munkálatok a napokban elkezdődhetnek.

Florentia és Contra Florentiam a III. században az egyik legfontosabb pontja volt az 500 kilométer hosszan elnyúló pannóniai védvonalnak, a limesnek. E védrendszer a folyó partján vezető limesútból és az általa érintett erődök, őrtornyok láncolatából állt. A magyar szakaszon ma 280 lelőhelyet tartanak számon, s ebből körülbelül 200 őrtoronymaradványt.

Mint ismeretes, a Római Birodalom magyarországi határvonala is a világörökségi címre aspirál, s a britanniai Hadrianus-fal, valamint egy németországi limesszakasz után a hazai védvonal tűnik a következő esélyesnek a felvételre. A pannóniai limesemlékek nagyon különböző állapotban őrződtek meg, sokat a pusztulás fenyeget, s egyik sincs teljesen rekonstruálva. A teljes mértékű helyreállításokat azonban (a Rajna mentén találhatók ilyenek) nem is tartja hitelesnek a műemlékvédelem, s így világörökségként sem fogadják el. Igaz, a dunafalvai toronymentés egyik tervváltozatban sem fenyegetett teljes rekonstrukcióval.

Top cikkek
Érdemes elolvasni
Vélemény
NOL Piactér

Tisztelt Olvasó!

A nol.hu a továbbiakban archívumként működik, a tartalma nem frissül, és az egyes írások nem kommentelhetőek.

Mediaworks Hungary Zrt.