Garázdálkodj okosan!

A startmezőből (budai lakóhely) a Nemzeti Színház az első elérendő pont. A hatvannyolc átszállás és a félig lezárt város miatt felhasználom az egyik taxikártyám. Rosszul döntöttem, fél órát tötyörgünk a Hegyalja úton.

(Olyan, mintha öt mezőt vissza kéne lépni.) A Nemzetiben hatalmas tömeg, Stohl András próbálja útba igazítani a kétféle kulisszajárásra érkezőket. Kicsit olyan a hangja, mint a strandon, ahol tudatják a fürdőzőkkel, hogy a négyéves Pistike várja szüleit a hangosbemondónál.

A Nemzeti Bolyongóra szavazok, a társulat fiatal színészei megmutatják, milyen védettség alatt élnek itt. "Arra használják kezüket, hogy kapaszkodjanak az életükbe" - adják a kezdő instrukciót. Gond nélkül vonulunk a folyosón, öltözőben, díszletfestő műhelyben és hátsó színpadon. Mészáros Piroskával az öltözőjében azt tanuljuk, hogy is mondják a Piroskát különböző nyelveken. Minikiállításon azonosíthatjuk a huszonéves művészek emléktárgyait, Kazinczy-érmet, partedlit, női papucsot. A Nemzetiről szóló vitákat idézik, videót vetítenek arról, ki a kedvenc színészük, mit gondolnak a színházról, és lesújtó összeállítást arról, mit mond ugyanerről az utca embere. "Hétre ma várom a Nemzetinél, ott, ahol a madár se jár"... dúdolom a dalukat kifelé menet. (Részleges ínszalagszakadással keresztül-kasul gyalogoltad a Nemzetit, húzz egy szerencsekártyát, vagy ülj le!)

Az Operettszínház felé veszem az irányt, Broadway fesztiválon már második napja tombolnak a rajongók. (Rosszkor értél oda, a szélsőjobbosok épp most zsidózzák le a szervezőket, de ebből a körből legalább kimaradsz.) Csonka András megnyugtat a színpadon: sokféle rendezvény fut a városban egyszerre, de az övék a legjobb. (Elhiszed neki, miért ne, tovább mehetsz!)

A kora esti órákban rohamrendőrök és rendőrautók lepik el a Bajcsy-Zsilinszky út környékét. Mögötted zárják be az egyik kordont. A Thália Színházig baj nélkül eljutsz (van még egy dobásod!). Maladype Színház, nyílt próba, Leonce és Léna. Balázs Zoltán rendező megpróbálja feltuningolni a nézőket, akiknek egy része tudja, mire jött, a másik üveges szemmel nézi a színpadot másfél óra elteltével, mikor még mindig az úgynevezett Britney-jelenetet próbálják. (Megtanultad kívülről az Oops!... I did it again című dal leonceéslénásított változatát. Ügyes vagy: menj el a Corvin-tetőre, nézd meg a LUFTHASE-t!)

A Corvin Áruház egykori irodájában játék a játékban, Budapest levegőjéért. A belépőnél személyi kártyát kapok, maszkot és technikai füzetcsomagot. Várakozás közben kiírásokat olvasok: "A nyúl olyan, mint a levegő: csupán a hiánya tűnik fel." "Senki sem figyel rád, míg nem hibázol." "Szeresd főnöködet, mert nem tudod, milyen lesz a következő." Légszennyezési statisztikát tervezünk, előre felvett emlékeinket vesszük át videokazettán, tiszta levegő elleni szérumot gyűjtünk be. Ha mindent beszereztél, akkor tiéd a nyúlgyertya, a forralt bor és a spanyol zene. (A kísérleti projektet végigjártad, a szerencsemezőbe léphetsz. Beszélgess a levegőkérdésről és a befolyásolásról, és másnap menj ki a Mobilitás hetéhez és a Magyar Dráma Napjához kapcsolódó színházi és energiakampány-korzóra!).

Lelkiismeretesen kimész az Andrássy útra (dobjál kettőt). Jutalomból bemehetsz az Új Színház rezervátumba. Megsimogathatod a színészeket, egyet akár örökbe is fogadhatsz, de nem fogadsz. (Maradj ott, és nézd meg, ahogy Márta István, az Új Színház igazgatója teszi ezt egy alpakával, a sötétbarna, lámaszerű, Carlos nevű állattal!) A TÁP Színház toitoiban trónol, az őszi fesztivál bevásárlókocsiból kínálja műsorát, a Kolibri és a Stúdió K játszik a gyerekekkel. Észreveszed, hogy az Operaház például nem költözött ki a promenádra, nem érted, miért, hiszen nem kellett volna túl messziről cipekedniük. (Menj még egy kört, hátha annak örülsz majd, hogy legalább a többiek itt vannak!)

Vasárnap délelőtt akkor avatják Bessenyei Ferenc szobrát a Bajor Gizi parkban, a Nemzeti előtt, amikor az Operettszínház bejáratánál a Halhatatlanok sétányát és nyolc új örökös tagot ünnepelnek. Nem sokkal később hivatalosan is átadja az előadóművészeti-törvény tervezetét Hiller István miniszter Csizmadia Tibornak, a Magyar Színházi Társaság elnökének. A színházi, zenés és táncos szakmának tíz napja van az utolsó finomhangolásra, aztán a kormány elé terjesztik a tervezetet. Talán még idén megvitathatja az Országgyűlés. Ha a képviselők megszavazzák a törvényt, plusz négymilliárd forintot kap a színház-, a zene- és a táncművészet. (Ha ez tényleg sikerül, célba értél!)

A Carlos nevű alpakát Márta István fogadta örökbe. A többiek csak simogatták
A Carlos nevű alpakát Márta István fogadta örökbe. A többiek csak simogatták
Top cikkek
Érdemes elolvasni
Vélemény
NOL Piactér

Tisztelt Olvasó!

A nol.hu a továbbiakban archívumként működik, a tartalma nem frissül, és az egyes írások nem kommentelhetőek.

Mediaworks Hungary Zrt.