De most, a szakrális művészetek hetén, aki akarja, megnézheti a bibliotékát: például ma délután, holnap délelőtt, vagy vasárnap délután. Lenyűgöző a fenyőfából faragott barokk polcrendszer, amely emelet magasan borítja be a falakat. A polcokból kihúzható asztallapokkal, kis fiókokban rejlő tinta- és lúdtolltartókkal, galériára vezető csigalépcsőkkel szolgált e bútorzat a tanulmányaikban elmélyülő szerzeteseket. A berendezésen tíz évig dolgoztak a rend messze földön híres fafaragói, s 1775-re készültek el vele. Ám alig egy évtized múlva, 1786-ban II. József egyházrendelete alapján a pálos rendet is feloszlatták, Pesten őrzött könyvállománya pedig az egyetemi könyvtárba került.

Így történhetett ebben a helyiségben a nemzeti könyvtár megalapítása 1803. december
3-án, Széchényi Ferenc felügyelete alatt. A könyvtáralapító átfestette a mennyezeti freskót, mely a tudományokat a teológia szolgálólányaként ábrázolta. Így egészen 1990-ig címerek voltak láthatóak a boltozaton, s csak akkor bontották ki újra a régi képet. Ma újra láthatók a tudományok megszemélyesítői, kivéve a matematikát, amelynek helyén - egy 1968-as beázás miatt - csak kék folt maradt.

Az a nyolcezer kötet, amely ma megtölti a polcokat, 1805-ben került ide, ezek voltak az egyetemi könyvtár kolostori anyagának duplumai. Összesen 163 kolostorból származnak. Néhány ritkaságba, mint például a Szentírás nyolcnyelvű, 1650 körüli poliglott kiadásaiba és az 1700-as évek közepén kiadott francia nyelvű képes Bibliába be is tekinthetünk. Utóbbiban például Noé bárkájának mérnöki módon megrajzolt képe is megcsodálható. A kivételes belépési lehetőséggel eddig kevesen éltek: csütörtök délelőttig 220-an voltak kíváncsiak e nagy múltú, s ritkán látható könyvtárteremre.